Trump válaszút előtt Iránnal – háború vagy kudarc?

Az elnök támogatottsága 40 százalék alá esett, miközben a republikánusokat kedvezőtlen félidős választási kilátások fenyegetik. Ennek ellenére Trump külpolitikája egyre inkább a katonai erő alkalmazása felé tolódik. Második elnöki ciklusában már több országban rendelt el csapásokat, és kemény hangnemben fenyegette meg Iránt is, különösen a közelmúltbeli, véres tüntetésleverések miatt.

Washington és Teherán képviselői pénteken Ománban kezdenek tárgyalásokat. Trump ugyan hisz abban, hogy az iráni vezetés alkut akar a háború elkerülésére, de közben jelentős amerikai haderőt vont össze a térségben, és nyíltan katonai opciókkal számol.

A helyzetet bonyolítja, hogy Irán az elmúlt évtizedek egyik leggyengébb állapotában van. A rendszer jövője bizonytalan az idős Ali Hamenei utódlása miatt, súlyos belső legitimitási válság alakult ki az élelmiszer- és vízhiány, valamint a gazdasági nehézségek következtében, és a térségben működő iráni szövetséges fegyveres csoportok – például a Hamász és a Hezbollah – jelentős veszteségeket szenvedtek el az Izraellel vívott háborúkban. Mindez egyes washingtoni körök szerint kedvező alkalmat teremthetne a rezsim elleni fellépésre.

Ugyanakkor a katonai beavatkozás rendkívüli kockázatokkal járna. A szakértők szerint egy valódi csapás nem egyetlen gyors támadást, hanem többnapos légiháborút jelentene, komoly civil áldozatok veszélyével. Egy esetleges hatalmi vákuum Iránban beláthatatlan következményekkel járna, miközben egy elhúzódó konfliktus politikailag is végzetes lehetne Trump számára.

Karim Sadjadpour, a Carnegie Institute iráni szakértője szerint a döntés végső soron az elnök személyes megítélésén múlik. Mint fogalmazott:

„A legfontosabb egyeztetések jelenleg Trump elnök fejében zajlanak. Korábban is nagy kockázatokat vállalt Irán ügyében, és úgy érzi, ezek a döntések igazolták őt.”

A diplomácia sem ígér könnyű megoldást. Marco Rubio külügyminiszter előre jelezte, hogy az Egyesült Államok nemcsak az iráni nukleáris programról, hanem a ballisztikus rakétákról, a terrorszervezetek támogatásáról és az emberi jogi helyzetről is tárgyalna. Ezzel szemben Irán kizárólag az atomprogramról hajlandó egyeztetni, és cserébe szankciók feloldását várná.

A cikk szerint Trump két rossz lehetőség között lavíroz: egy katonai fellépés súlyos következményekkel járhat, egy gyenge megállapodás viszont alááshatja nemzetközi tekintélyét. Így egyre nehezebb olyan kimenetelt találni, amely valódi, gyors és egyértelmű győzelemként lenne eladható az amerikai közvélemény számára.