Megszűnik az utolsó fék a világ két legnagyobb atomfegyver arzenálján

A 2010-ben Barack Obama és Dmitrij Medvegyev által aláírt New START legfeljebb 1550 hadrendbe állított nukleáris robbanófejet, valamint legfeljebb 700 hordozóeszközt – rakétát és bombázót – engedélyezett mindkét félnek. A szerződés 2021-ben járt volna le, de öt évvel meghosszabbították.

A megállapodás a helyszíni ellenőrzéseket is lehetővé tette, ezek azonban a Covid–19-járvány miatt 2020-ban leálltak, és soha nem indultak újra. Vlagyimir Putyin 2023 februárjában felfüggesztette Oroszország részvételét az egyezményben, az ukrajnai háborúval és a NATO szerepével indokolva a döntést, ugyanakkor akkor még vállalta a korlátok betartását.

A mostani lejárat különösen feszült nemzetközi környezetben történik. Putyin szeptemberben még arról beszélt, hogy kész lenne egy évig fenntartani a korlátozásokat, és a szerződés megszűnését destabilizálónak nevezte. A Kreml azonban az elmúlt években többször is nukleáris fenyegetéseket fogalmazott meg, és 2024-ben Oroszország csökkentette a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbét rögzítő doktrínáját.

Az elmúlt hónapokban Moszkva többször is bevetette Ukrajna ellen az új, hagyományos robbanófejjel felszerelt Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, amely nukleáris töltettel is alkalmazható. 2025 októberében Oroszország egy új, nukleáris meghajtású, nukleáris robbanófej hordozására képes tengeralatti drón, a Poseidon sikeres tesztjéről is beszámolt.

Amerika is fejleszt

Az Egyesült Államok párhuzamosan nagyszabású nukleáris modernizációs programot hajt végre: fejlesztik a Sentinel interkontinentális rakétarendszert és a B–21-es lopakodó stratégiai bombázót. Donald Trump elnök emellett egy új, többrétegű rakétavédelmi rendszer, a Golden Dome kiépítését is bejelentette, amely először helyezne amerikai fegyvereket az űrbe. Trump korábban arra is utalt, hogy Washington újraindíthatja a föld alatti nukleáris kísérleti robbantásokat.

A világ nukleáris fegyvereinek mintegy 90 százaléka az Egyesült Államok és Oroszország kezében van. A Federation of American Scientists becslése szerint az amerikai arzenál 5177, az orosz 5459 robbanófejből áll.

A szerződés lejárata előtt néhány órával Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerdán hangsúlyozta: a jövőbeni fegyverzetkorlátozásnak Kínát is magában kell foglalnia. Peking ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy nukleáris arzenálja – mintegy 600 robbanófej – messze elmarad az amerikai és az orosz készletektől. Kína ehelyett egy általános „elsőként nem alkalmazunk nukleáris fegyvert” elv bevezetését sürgeti, amit Washington és Moszkva nem fogad el.

Eközben Európában is erősödik a nukleáris elrettentés szerepe. Franciaország – amelynek mintegy 290 robbanófeje van – 2025-ben rendszerbe állította az M51 tengeralattjáróról indítható rakéta korszerűsített változatát, az Egyesült Királyság pedig új atom-tengeralattjárók építését indította el. London és Párizs tavaly a Northwood-nyilatkozatban a nukleáris együttműködés eddig soha nem látott szintjéről állapodott meg.

A New START megszűnésével a nagyhatalmak közötti nukleáris korlátozások korszaka gyakorlatilag lezárul, miközben új fegyverrendszerek, bővülő arzenálok és egyre több szereplő alakítja át a globális elrettentés rendszerét.