Maja T. pere a nemzetközi reflektorfényben

Maja T. ellen bűnszervezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérlete, valamint aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés szerepelt a vádiratban. Az utolsó szó jogán a vádlott azt mondta: politikai nyomás nehezedik az eljárásra, és szerinte mindenki tudja, milyen ítéletet vár el a magyar miniszterelnök. Az ügyészség 14 év szabadságvesztést indítványozott, az ítélet ellen fellebbezésnek van helye.

Az ügy gyökerei 2023 februárjáig nyúlnak vissza, amikor Budapesten, a Becsület Napjához kapcsolódó rendezvény idején maszkos támadók több embert brutálisan bántalmaztak. A támadásokról biztonsági kamerák készítettek felvételeket, ám a rendőrség közvetlenül az események után nem fogott el senkit.

Viták a kiadatás és a „bűnszervezet” körül

Később elfogták az olasz baloldali aktivistát, Ilaria Salist, akit letartóztattak és megvádoltak, majd 2024-ben EP-képviselővé választása után szabadult. A német Maja T.-t utólag, vitatott módon adták ki Magyarországnak, noha a német hatóságok végül megtiltották volna a kiadatást – a döntés azonban túl későn érkezett meg.

Maja T. ügyvédei végig vitatták a kiadatás jogszerűségét, és arra is felhívták a figyelmet, hogy az ügyészség sem állítja: a vádlott személyesen bántalmazott volna bárkit. A vád alapját szerintük tévesen a bűnszervezeti minősítés képezi, miközben egy alkalmi, szervezetlen csoportról volt szó.

Az ügy politikai dimenzióját tovább erősíti, hogy Magyarország 2025-ben terrorszervezetté nyilvánította az „Antifát”, ami jogvédők szerint újabb kérdéseket vet fel a per hátterével kapcsolatban. Európai baloldali politikusok szerint az ítélet aránytalan és politikailag motivált, míg a magyar kormány visszautasítja a vádakat. Az ügy mindenesetre továbbra is éles nemzetközi viták tárgya.

Kép: heute.at