Új marsi felfedezés erősíti az életbarát múlt lehetőségét

A Perseverance rover több ezer, szokatlanul „kifehéredett” marsi kőzetet azonosított, amelyek nagy mennyiségben tartalmaznak kaolinitet – egy puha, fehér színű agyagásványt. A Földön a kaolinit jellemzően akkor alakul ki, amikor a víz hosszú időn keresztül kimossa a kőzetekből más elemeket. Ez a folyamat gyakran meleg, csapadékos éghajlaton, például esőerdőkben zajlik.

A kutatók szerint a kaolinit jelenléte arra utal, hogy a Mars felszínén egykor nagy mennyiségű víz volt jelen, és akár évmilliókon át tartó csapadék is formálhatta a tájat. Adrian Broz, a Purdue Egyetem kutatója úgy fogalmazott: az ilyen kőzetek egy esőzések által alakított környezet bizonyítékai lehetnek, amely kedvező feltételeket teremthetett az élet számára.

A kutatás társszerzője, Briony Horgan bolygókutató szerint annyi vízre volt szükség a kőzetek kialakulásához, hogy ez egyértelműen egy régi, melegebb és jóval nedvesebb marsi éghajlat képét rajzolja ki, amikor hosszú időn keresztül eső hullhatott a bolygó felszínére.

A kaolinitben gazdag kövek – apró kavicsoktól egészen nagy sziklákig – a Jezero-kráter területén szóródnak szét. Ez a kráter az egyenlítő közelében található, és a tudósok szerint több milliárd évvel ezelőtt egy tó tölthette ki.

Kattintson a képre a teljes felbontásért!

A Perseverance 2021-es landolása óta a kráter alját vizsgálta, az egykori mikrobiális élet nyomait keresve. Tavaly azonban feljutott a kráter peremére is, ahol új területeket kezdett feltárni. A kutatók jelenleg azt próbálják megérteni, miként ért véget a Mars nedvesebb korszaka, amikor a bolygó elveszítette globális mágneses terét, a napszél pedig fokozatosan elsodorta a vastag légkört.

Bár a kaolinit jelenlétére korábban már műholdas mérések is utaltak, a mostani felfedezés különlegessége, hogy a rover közvetlenül a felszínen tudta vizsgálni ezeket a kőzeteket.

A kutatócsoport földi kaolinit-előfordulásokkal – többek között dél-kaliforniai és dél-afrikai lelőhelyek adataival – vetette össze a marsi minták kémiai jellemzőit. Az egyezések alapján a szakemberek arra jutottak, hogy a marsi kőzetek nagy valószínűséggel csapadék által kiváltott mállási folyamatok során keletkeztek, nem pedig vulkáni vagy hidrotermális hatások révén.

Egy fontos kérdés azonban továbbra is megválaszolatlan: honnan származnak ezek a kövek. A kutatók a környéken nem találtak egyértelmű kőzetalapzatot, amelyből közvetlenül eredhetnének. A legközelebbi lehetséges forrás mintegy két kilométerre található, ahol a keringési pályáról végzett mérések kaolinitben gazdag, töredezett kőzettesteket jeleznek. Egy másik lehetséges eredet a Neretva Vallis ősi folyómeder térsége, amely egykor a Jezero-kráterbe torkollott.

A kutatók szerint a kőzeteket ősi folyók szállíthatták a kráterbe, de az is elképzelhető, hogy meteoritbecsapódások juttatták őket jelenlegi helyükre.