Globális ENSZ-adó jöhet a fosszilis cégekre és a szupergazdagokra a klímakárok miatt

A fosszilis tüzelőanyag-ipar szereplői a jövőben kénytelenek lehetnek részt vállalni a klímaváltozás okozta károk költségeiből, miközben a szupergazdagokra globális vagyonadó is kivethető lenne – derül ki az ENSZ égisze alatt készülő új nemzetközi adómegállapodás tervezetéből.

A tárgyalások hétfőn folytatódnak New Yorkban, ahol több tucat ország támogatja azokat a szigorúbb szabályokat, amelyek érvényt szereznének a „szennyező fizet” elvnek. A fejlődő országok azonban attól tartanak, hogy a jelenlegi tervezet túl gyenge: felpuhították a fosszilis cégek nyereségének megadóztatására vonatkozó javaslatokat, és kikerült a szövegből egy globális vagyonnyilvántartás terve is, amely megkönnyítené a leggazdagabbak megadóztatását.

Marlene Nembhard Parker, Jamaica vezető tárgyalója emlékeztetett: a Melissa hurrikán egyik napról a másikra az ország GDP-jének mintegy 40 százalékát semmisítette meg. Szerinte egyértelmű kapcsolatot kell teremteni az adópolitika, a környezetvédelem és a klímaváltozás között, különösen azokkal az országokkal és iparágakkal szemben, amelyek történelmileg a legnagyobb felelősséggel tartoznak.

A megállapodást akár már jövő év végéig elfogadhatják, ha sikerül rendezni a vitás kérdéseket. A cél az, hogy a klímakatasztrófák által sújtott államok saját bevételekből tudják újjáépíteni gazdaságukat, és ne váljanak egyre inkább hitelfüggővé.

Az egyezményt 2022-ben afrikai országok kezdeményezték, az előrehaladás azonban lassú. Az Egyesült Államok kilépett a tárgyalásokból, több gazdag ország pedig inkább az OECD keretein belül tárgyalna az adóügyekről, nem az ENSZ-ben.

A Tax Justice Network szerint évente mintegy 492 milliárd dollárnyi adóbevétel vész el világszerte az adóparadicsomok miatt. Eközben az olaj- és gázipari vállalatok az elmúlt években – különösen az ukrajnai háborút követő árrobbanás idején – százmilliárdos extra profitra tettek szert. A civil szervezetek számításai szerint a száz legnagyobb fosszilis termelő nyereségére kivetett 20 százalékos pótlólagos adó 2015 óta több mint ezermilliárd dollárt hozott volna.

A tervezet egy globális vagyonadó lehetőségét is felveti: a legvagyonosabbakra kivetett, akár évi 5 százalékos adó mintegy 1,7 ezermilliárd dollár bevételt jelenthetne. A támogatók szerint egy széles körű nemzetközi megállapodás csökkentené annak kockázatát, hogy a szupergazdagok egyszerűen más országokba menekítsék vagyonukat.

Tuvalu ENSZ-nagykövete úgy fogalmazott: a felelősség a világ legnagyobb szennyezőit terheli, miközben a fosszilis ipar és a leggazdagabb réteg tovább növeli vagyonát, a leginkább veszélyeztetett országok pedig a túlélésért küzdenek.

A brit pénzügyminisztérium közlése szerint az Egyesült Királyság aktívan részt vesz az ENSZ-adótárgyalásokon, és elkötelezett az inkluzív, hatékony nemzetközi adóegyüttműködés mellett.