Idegrendszerre ártalmas szerek is kimutathatók a bolti almákban

A 13 országban összesen 59 almamintát vizsgáltak. Az eredmények szerint a minták 85 százalékában többféle növényvédőszer-maradvány volt kimutatható, miközben az Európai Unió a mai napig nem értékeli érdemben az együttes kitettség – az úgynevezett „peszticid-koktélhatás” – egészségügyi kockázatait.

A vizsgált almák 71 százaléka tartalmazott legalább egy, az EU által a legveszélyesebbnek minősített, kiváltásra jelölt hatóanyagot. A minták 64 százalékában PFAS-tartalmú, úgynevezett „örök vegyianyagnak” számító peszticidet, 36 százalékukban pedig idegrendszerre mérgező hatású szert mutattak ki.

Rovarölő a magyar almában

Kiemelten súlyos képet mutat a magyar helyzet. Az öt magyar almaminta mindegyike tartalmazott kimutatható mennyiségű növényvédő szert, mintánként átlagosan 4,2 különböző hatóanyagot – ami az egyik legmagasabb érték volt a vizsgált országok között. A magyar almák mindegyikében jelen volt legalább egy PFAS-peszticid, és a minták 60 százalékában neurotoxikus szer maradványát is kimutatták.

Az egyik magyar almában ráadásul a megengedett határértéket meghaladó mennyiségben fordult elő a pyriproxyfen nevű rovarölő szer, amely idegrendszeri és hormonrendszert károsító hatású, valamint a fejlődő hormonrendszert is befolyásolhatja. A vizsgált magyar almák egyike sem felelne meg a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekre vonatkozó szigorú előírásoknak.

A kutatás szerint különösen aggasztó a fludioxonil jelenléte, amely a minták közel 40 százalékában volt kimutatható. Ez egy PFAS-típusú peszticid, amelyet az Európai Unió 2024-ben hormonrendszert károsító anyagként sorolt be, betiltását azonban a tagállamok egy éve akadályozzák. A szer emberben máj- és vesekárosító hatású, a természetben pedig súlyos károkat okozhat a vízi élővilágban.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy egyre több tudományos bizonyíték kapcsolja össze az élelmiszereken keresztüli növényvédőszer-kitettséget a meddőséggel és egyes daganatos betegségekkel. A gyermekek különösen veszélyeztetettek: friss, hagyományos termesztésből származó gyümölcsök fogyasztása egyes esetekben akár több százszorosára növelheti a kitettséget a feldolgozott bébiételekhez képest.

Mindez annak fényében különösen ellentmondásos, hogy az Európai Bizottság egy új jogszabálycsomagban lazítaná a peszticidek engedélyezésének feltételeit, többek között lehetővé téve a határozatlan idejű engedélyeket és gyengítve a rendszeres felülvizsgálati kötelezettséget. A PAN Europe és tagszervezetei szerint a mostani vizsgálat egyértelműen azt mutatja: nem a szabályozás további lazítására, hanem a meglévő előírások szigorúbb érvényesítésére lenne szükség az emberek egészségének és a környezet védelme érdekében.