Külföld
Megosztott világ: eltérően ítélik meg az Egyesült Államokat és Kínát világszerte
Egyre töredezettebb képet mutat a nemzetközi közvélemény az Egyesült Államok és Kína globális szerepéről – derül ki a Pew Research Center 2025 tavaszán végzett nemzetközi attitűdvizsgálatából.
A felmérés 24 ország lakosságának véleményét hasonlította össze a világ két vezető nagyhatalmáról, és világossá tette: a világ ma sem egységesen igazodik egyetlen pólushoz, de nem is mereven kettéosztott.
A hagyományos amerikai szövetségesek – köztük Japán, Dél-Korea és Izrael – egyértelműen az Egyesült Államok iránt mutatnak erős bizalmat, miközben kifejezetten elutasítóak Kínával szemben. Ezek az országok továbbra is Washingtonra tekintenek biztonsági és politikai értelemben elsődleges partnerként, különösen a regionális stabilitás kérdésében.
Nyugat-Európában azonban jóval árnyaltabb a kép. Számos európai ország lakossága mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával szemben szkeptikus, ami a nagyhatalmi versengésből való kiábrándultságot, valamint az önállóbb európai geopolitikai szerep iránti igényt tükrözheti. Az adatok szerint Európa egy része már nem feltétlenül tekinti egyik nagyhatalmat sem vonzó vagy követendő mintának.
Ebből kivételt képez Lengyelország és Magyarország, akik az Egyesült Államok felé erős bizalmat mutatnak, igaz hazánkban Kína megitélése sokkal jobb, mint a lengyelek esetében.
Érdekes, hogy több feltörekvő gazdaság – például Nigéria, Kenya vagy Indonézia – kedvezőbben viszonyul Kínához, mint az Egyesült Államokhoz. Ennek hátterében elsősorban a gazdasági kapcsolatok átrendeződése áll: Kína számos fejlődő országban vált kulcsfontosságú beruházóvá, hitelezővé és infrastrukturális partnerévé. Ezek az államok gyakran tudatosan egyensúlyoznak a nagyhatalmak között, elkerülve az egyoldalú elköteleződést.
A felmérés összességében azt mutatja, hogy a világ nem egyszerűen „amerikai” vagy „kínai” oldalra szakad. Ehelyett egyre inkább fragmentált nemzetközi környezet rajzolódik ki, ahol az országok saját érdekeik mentén, rugalmasan viszonyulnak a globális vezető hatalmakhoz. A nagyhatalmi versengés tehát nemcsak geopolitikai, hanem bizalmi kérdéssé is vált – és egyre kevesebben tekintenek rá fekete-fehér logikával.
