Életmód
Tíz év alatt 144 százalékkal nőtt a konditermes balesetek száma
Január elején minden az életmódváltásról, a megfelelő táplálkozás és rendszeres testmozgás jelentőségéről szól. Amiről azonban kevesebb szó esik, hogy a nem megfelelő terhelés vagy rosszul megválasztott eszközök és hibásan elvégzett feladatok extrém módon terhelik meg az ízületeket. Rövid távon sérülést, hosszú távon fájdalmat, panaszokat és akár maradandó károsodást is okozva.
Nemcsak azoknak ajánlják a kondis, súlyzós edzéseket, akik látványos izomtömeget szeretnének növelni. A súlyzós edzés ugyanis számos egészségügyi előnnyel jár, elég csak a testzsírszázalék csökkenésére, az erő, az izomtömeg, a jobb csontsűrűség meglétére gondolni. Ugyanakkor sok kezdő vagy rutinos konditermet látogató figyelmen kívül hagyja a biztonságot, ezzel pedig súlyos sérülések alakulhatnak ki.
Egy amerikai felmérés szerint csak az Egyesült Államokban 2007 és 2017 között 144 százalékkal nőtt az edzőgépekkel, vagy súlyokkal kapcsolatos sérülések száma. A legtöbben futópadon, kettlebellel, illetve kézisúlyzóval elvégzett edzés után fordultak szakemberhez. 2019-ben több mint 22 000 futópaddal kapcsolatos sérülés miatt keresték fel a sürgősségi osztályokat. A kézi súlyokkal kapcsolatos sérülések 90 százaléka pedig azért következett be, mert a súlyok a felhasználóra estek. A hát, a gerinc, a láb és a kézsérülések a leggyakoribbak, ezek mögött legtöbb esetben felkészületlenség, türelmetlenség és nem megfelelően megválasztott eszközök állnak.
A konditermes edzésnél a felső végtagok sérülései háromszor gyakrabban fordulnak elő, mint az alsó végtagok sérülései. A kéz-, ujj-, könyök- és csuklósérülések a kézisúlyzókkal kapcsolatos balesetek egyötödét teszik ki. Bár gyakran azt gondoljuk, az a legkisebb gond, ha a kezet, csuklót éri valamilyen sérülés, valójában nemcsak a rendszeres testmozgásban leszünk akadályoztatva.
Rossz technika, helytelen fogás, túlterhelés
A kéz és az alkar izmai, ízületei és ínai rendkívül érzékenyek. A súlyzók szorítása, a húzódzkodás, vagy a nagy terhelésű gyakorlatok során az ínhüvelyek és az apró ízületek fokozott stressznek vannak kitéve. A rossz technika, helytelen fogás, a túlterhelés és a nem megfelelő bemelegítés és nyújtás hosszú távon az ízületek, ínak és ínhüvelyek túlzott igénybevételéhez vezethet. Gyakori probléma a teniszkönyök, az ínhüvelygyulladás, a szalagos sérülések, valamint az alagút-szindróma, ezek pedig nemcsak fájdalmasak, hanem hosszú rehabilitációt igényelnek. A másik nagy csoportot a kéz-, csukló- és ujjtörések, illetve az izom- és az ínsérülések jelentik a felső végtagi sérülések kapcsán.
„Sokan a látványos izomnövekedést vagy a gyors súlycsökkentést hajszolják, de közben megfeledkeznek a fokozatosságról és a nyújtásról. A súlyzós edzések közbeni rossz pozíció vagy hirtelen mozdulat könnyen krónikus panaszokat okozhat. A kéz és csukló sérülések akut (esés miatti törések) vagy krónikus (teniszkönyök, ínhüvelygyulladás/szűkület, alagútszindróma) formában jelentkezhetnek. Ezek gyakran alul diagnosztizáltak, pedig nagymértékben befolyásolják a rehabilitáció kimenetelét. A kéz és a csukló sérülései hónapokra leállíthatják az edzést, sőt, akadályozhatnak a mindennapi tevékenységeinkben is, pedig egy kis tudatossággal megelőzhetők lennének” – figyelmeztet Dr. Hetthéssy Judit Réka PhD a Kézklinika kézsebésze, a Semmelweis Egyetem v. adjunktusa.
A szakember szerint a terhelés fokozatos felépítése elengedhetetlen, a tükör előtt elvégzett súlyzós feladatok pedig lehetővé teszik a megfelelő csuklótartást. Ez nem hiúsági kérdés, hanem hozzájárul a jó technikához és az egyik legfontosabb a sérülések megelőzésében. Ha túlságosan hajlított vagy hátra feszített csukló mellett végezzük a súlyzós gyakorlatokat, akkor teniszkönyököt, ínhüvelygyulladást idézhetünk elő vagy szalagsérülést okozhatunk. Nem árt odafigyelni akkor is, amikor magunkhoz vesszük a súlyt vagy visszahelyezzük a helyére. A figyelmetlenség vagy a könnyelmű mozdulatok is gyakran sérülésekhez vezethetnek.
A szakember hozzátette, az edzés mindig bemelegítéssel kezdődjön, nyújtással érjen véget és a regenerációt biztosító pihenőidő nagy mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy megóvjuk magunkat a sérüléstől, illetve a túlterheléstől. Kezdőknek célszerű profi segítségét kérni: az edző a tapasztalatából kiindulva a megfelelő terhelést és eszközt választja ki és segít a feladatot helyes elvégzésében. Ha a könyéktájon, csuklóban vagy az ujjakban több napon át tartó fájdalmat, zsibbadást, bizsergést, a csukló, az ujjak mozgáskorlátozottságát tapasztalja, nyomásra erős duzzanat, deformitás látható, forduljon kézsebészhez. A korai diagnózis (célzott fizikális vizsgálat, röntgen, MRI) segít megmutatni az esetleges elváltozásokat és elkerülni a súlyosabb problémákat.