Gazdaság / HR
Amerikai nagyvállalatok árnyéklobbija gyengítheti az EU klíma- és emberi jogi törvényét
Kiszivárgott dokumentumok szerint amerikai multinacionális vállalatok összehangolt, részben titkos lobbitevékenységet folytattak annak érdekében, hogy felpuhítsák az Európai Unió egyik legfontosabb fenntarthatósági jogszabályát.
A vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) eredeti célja az volt, hogy felelősségre vonja a cégeket az emberi jogi visszaélésekért és a klímakárokért, a teljes ellátási láncuk mentén.
A „Versenyképességi Kerekasztal” (Competitiveness Roundtable) néven működő informális szövetségben tizenegy nagyvállalat vett részt, köztük több amerikai fosszilis és vegyipari óriás – írja a somo.nl. A kiszivárgott iratok szerint a csoport az Európai Bizottságot, a Parlamentet és a Tanácsot egyszerre próbálta befolyásolni, miközben a nyilvánosság elől rejtve maradt.
A dokumentumok alapján a lobbi központi üzenete a „versenyképesség védelme” volt. Ennek jegyében a vállalatok el akarták távolítani a CSDDD legszigorúbb elemeit, köztük a klímaátmeneti tervek kötelező jellegét, a polgári jogi felelősséget és az ellátási láncokra vonatkozó kötelezettségeket. A stratégiát egy amerikai tanácsadó és kommunikációs cég, a Teneo koordinálta.
A lobbi hatása 2025-ben vált látványossá, amikor az Európai Bizottság előállt az úgynevezett Omnibus I csomaggal, amely több fenntarthatósági szabály „egyszerűsítését” célozza. A kiszivárgott iratok szerint a Kerekasztal rendszeres egyeztetéseket tartott annak érdekében, hogy a javaslat szövege megfeleljen a vállalati elvárásoknak.
Az Európai Tanácsban a stratégia a tagállamok megosztására épült. A cél az volt, hogy a CSDDD klímával kapcsolatos cikkei kikerüljenek a végleges szövegből. A folyamat során több nagy tagállam vezetője is politikai szinten avatkozott be, ami jelentős engedményekhez vezetett.
Magyarország is becélozva
A kiszivárgott dokumentumok szerint a Competitiveness Roundtable tudatos „oszd meg és uralkodj” stratégiát alkalmazott az uniós tagállamokkal szemben. Ennek részeként a szövetség egyes multinacionális cégeket bízott meg azzal, hogy közvetlen, informális kapcsolatokat építsenek ki meghatározott kormányokkal. A francia, belga és dán döntéshozók befolyásolását a TotalEnergies vállalta magára, míg az ExxonMobil Németországban, Magyarországon, Csehországban és Romániában próbált kulcsszereplővé válni. A cél az volt, hogy az egyes tagállamokat eltérő irányba mozdítsák el, meggyengítve ezzel az uniós fellépés egységét a vállalatokra vonatkozó klíma- és emberi jogi kötelezettségek ügyében.
A Parlamentben közben egy jobboldali többség alakult ki, amely – részben a szélsőjobbal együttműködve – támogatta az Omnibus-csomag tárgyalási mandátumát. Párhuzamosan az Egyesült Államok is nyomást gyakorolt Brüsszelre, a jogszabályt a transzatlanti kereskedelem akadályaként beállítva.
Bár a feltárt tevékenységek nem feltétlenül jogsértők, az ügy komoly kérdéseket vet fel az uniós döntéshozatal átláthatóságáról és a külföldi vállalati befolyás mértékéről. Szakértők szerint a CSDDD felpuhítása nemcsak az emberi jogok és a klímavédelem szempontjából jelent visszalépést, hanem hosszú távon Európa hitelességét és demokratikus működését is gyengítheti.
SOMO (Centre for Research on Multinational Corporations)
Független, 1973 óta működő nonprofit kutató- és civil szervezet Hollandiában, amely multinacionális vállalatokat, globális gazdasági struktúrákat és azok hatását vizsgálja.