Egyéb
Bemutatták 2026 természetvédelmi jelképeit
Két, a magyar tájhoz szorosan kötődő, mégis egyre sérülékeny élőlény került a figyelem középpontjába 2026-ban: a homoki árvalányhaj lett az év vadvirága, míg a klímaváltozás hatásait különösen megszenvedő fürge gyík az év hüllője. A természetvédelmi szervezetek választása egyszerre hívja fel a figyelmet természeti értékeink gazdagságára és azok megőrzésének sürgető szükségességére.
A döntést civil és szakmai szervezetek közös kezdeményezésben hozták meg, céljuk pedig az, hogy a kevésbé ismert, ám ökológiailag kiemelten fontos fajokra irányítsák a közvélemény figyelmét. Mind a növény-, mind az állatvilágban egyre több faj válik veszélyeztetetté az emberi beavatkozások és az éghajlatváltozás következményeként.
A homoki árvalányhaj mint tájformáló növény
Az év vadvirága címet a leadott szavazatok alapján a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) nyerte el. Ez a jellegzetes, tollas megjelenésű fűféle elsősorban az alföldi homokpusztákon, különösen a Duna–Tisza közén fordul elő, ahol a tájkép meghatározó eleme. Bár sokak számára ismerős, kevesen tudják, hogy Magyarországon összesen hat árvalányhajfaj él.
A faj állományai az elmúlt évtizedekben több helyen visszaszorultak, elsősorban beruházások, területhasználati változások és élőhely-pusztulás miatt. Ugyanakkor akadnak pozitív példák is: egyes felhagyott szántókon és útmenti rézsűkön újra megjelent, ami a természet alkalmazkodóképességét mutatja.
Szűkülő élőhelyek, globális felelősség
A szakemberek szerint a homoki árvalányhaj hosszú távú fennmaradásának kulcsa az élőhelyek megőrzése. Világállománya ugyanis igen korlátozott, Magyarországon kívül csak néhány kelet-európai és oroszországi homokvidéken fordul elő.
Az év hüllője címet 2026-ban a fürge gyík nyerte el, amely a klímaváltozás egyik jól látható vesztese. Élőhelyei – az üde rétek, vízfolyások menti gyepek és hegyi kaszálók – egyre gyakrabban száradnak ki, átalakulnak, ami közvetlenül veszélyezteti a faj fennmaradását.
A fürge gyík mint figyelmeztető jel
A közepes termetű, nappali életmódot folytató fürge gyík Magyarországon még viszonylag elterjedtnek számít, ám állománya csökkenő tendenciát mutat. A klímaváltozás mellett az intenzív mezőgazdasági hasznosítás és a nem megfelelő vízgazdálkodás is komoly veszélyt jelent számára. A faj 1974 óta védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
A természetvédők szerint a két faj kiválasztása egyértelmű üzenetet hordoz: a magyar táj élővilágának megőrzése nemcsak szakmai, hanem társadalmi felelősség is, amelyhez tudatos döntésekre és hosszú távú szemléletváltásra van szükség.
