Külföld
Oroszország aggodalmát fejezte ki a NATO grönlandi jelenléte miatt
Újabb geopolitikai feszültség bontakozik ki az Északi-sarkvidéken, miután Oroszország bírálta a NATO katonai jelenlétének erősítését Grönlandon, miközben Donald Trump ismét felvetette az Egyesült Államok területszerzési igényét.
Oroszország „komoly aggodalommal” figyeli a NATO katonai személyzetének megjelenését Grönlandon – közölte az orosz kormány a NATO székhelyének is otthont adó Belgiumban működő nagykövetségén keresztül. Moszkva szerint a szövetség a Moszkva és Peking felől érkező fenyegetésre hivatkozva növeli jelenlétét a térségben, amit az orosz fél indokolatlannak tart.
A feszültséget tovább fokozta Donald Trump amerikai elnök kijelentése, miszerint az Egyesült Államoknak stratégiai okokból meg kellene szereznie a Dán Királysághoz tartozó, autonóm státuszú Grönlandot. A Fehér Ház szerint amerikai ellenőrzés hiányában Oroszország vagy Kína növelhetné befolyását az ásványkincsekben gazdag térségben.
Dánia határozottan elutasította az amerikai elképzelést. Lars Løkke Rasmussen külügyminiszter kijelentette: Grönland „nem eladó”, és egy esetleges amerikai átvétel elfogadhatatlan lenne, mivel az alááshatná a NATO egységét. Dán és grönlandi vezetők egyaránt hangsúlyozták, hogy a sziget jövőjéről kizárólag a helyi lakosság dönthet.
Európa több országa és számos NATO-tag is Dánia és Grönland mellé állt, Trump kijelentéseit pedig a szövetség alapelveit sértő retorikának nevezte. Több állam megerősítette elkötelezettségét a területi integritás mellett, és fokozza együttműködését az Északi-sarkvidéken.
Elemzők szerint a grönlandi vita túlmutat egy területi kérdésen: a nagyhatalmi versengés újabb jele, amely komoly próbatétel elé állíthatja a NATO egységét és a transzatlanti kapcsolatok stabilitását.
Közben több európai ország hadgyakorlatba kezdett Grönland partjainál.