Sokan még mindig nem léptek: a fúrt kút miatt akár több százezer forintos bírság is jöhet

A szigorítás célja nem új keletű: a felszín alatti vízkészletek védelme régóta kiemelt nemzeti érdek. A jogalkotók szerint az ellenőrizetlen kútfúrás komoly veszélyt jelenthet az ivóvízbázisokra, ezért vált szükségessé az egységes, átlátható szabályozás. Az új előírások szerint minden új fúrt kút létesítése előtt kötelező az előzetes bejelentés az illetékes önkormányzatnál. Ez a kötelezettség nemcsak a mélyebb kutakra, hanem a sekély, háztartási vagy kerti kutakra is vonatkozik.

A bejelentés után a hatóság háromféle döntést hozhat:

• engedélyezi a kút fúrását,
• elutasítja a kérelmet,
• vagy további engedélyek beszerzését írja elő, például vízjogi létesítési engedélyt.

A munkálatok kizárólag pozitív döntést követően kezdhetők meg, ellenkező esetben jogsértésnek minősül a fúrás.

Súlyos bírság járhat a be nem jelentett kutakért

A hatóságok egyre szigorúbban ellenőrzik a kutakat, és a szabályszegésekért komoly pénzbírságot szabhatnak ki. A bírság összege különösen magas lehet akkor, ha a kút védett vagy sérülékeny ivóvízbázis közelében található, és veszélyezteti a felszín alatti vízkészleteket.

A jogszabály bizonyos esetekben könnyítést ad, de ezek nem jelentenek teljes mentességet.

Háztartási kutak esetében nem szükséges fennmaradási engedély, ha: a kút 2024 előtt létesült, nem mélyebb 50 méternél, kizárólag háztartási vízhasználatra szolgál. Ezeknél a kutaknál bírság sem jár, amennyiben a feltételek teljesülnek. Fontos azonban hangsúlyozni: az önkormányzati bejelentés ezekben az esetekben is kötelező.

Miért lett ennyire szigorú a szabályozás?

Magyarország kiemelkedően gazdag felszín alatti vízkészletekben, köztük karsztvízben, amely természetes módon szűrt, baktériummentes ivóvízforrás. Az engedély nélkül fúrt, szakszerűtlenül kialakított kutak azonban közvetlen utat nyithatnak a szennyeződések előtt, ami hosszú távon akár egész térségek ivóvízellátását is veszélybe sodorhatja.

Fotó: Pixabay