Oszkó Péter: A lengyelek növekednek, Magyarország képtelen kikecmeregni a gödörből

Reagált a kormányzati vádakra Oszkó Péter a Facebook-oldalán azzal kapcsolatban, hogy a baloldali kormányok, mint a Fidesz és Orbán Viktor állítják, tönkretették volna a gazdaságot, s azt Orbánék hozták volna helyre. Sőt, a Bajnai-kormány épp javította a mutatókat. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere (2009-2010) azt írta: „Nem, nem tettük 2010-re tönkre a magyar gazdaságot, a Fidesz annak idején növekedési pályán vette tőlünk át a kormányzást. Amikor én hivatalba léptem, egyébként közel 7 százalékos recesszióban volt a gazdaság és egy évvel később, amikor átadtam a tárcát, másfél százalékos növekedésbe fordult az ország. Utána a Fidesz alatt újra sikerült egyébként recesszióba csúszni, majd pár évvel később volt egy rövid kedvező növekedési időszak.”

A növekedés viszont nem tért vissza: mint Oszkó fogalmazott, az utóbbi években „csak vergődik a hazai gazdaság és rég boldog lett volna mindenki már egy másfél százalékos növekedéssel, amit nekünk sikerült a globális pénzügyi válság idején elérni. Magyarország 2025-ös vergődéséhez képest viszont a lengyelek tavaly három százalék felett növekedtek. Tehát nem, ez nem a háború miatt van és nem az évekkel ezelőtti covid járvány az oka, hanem a hazai gazdaságpolitikai hibák következménye.”

Oszkó szerint 2009-ben is kedvezőtlen volt a nemzetközi környezet és sokkal kedvezőtlenebb, mint most – „de mi akkor valahogy mégis összehoztuk az egyik legmeredekebb visszapattanást. Most meg Magyarország az, aki képtelen kikecmeregni a gödörből, hiába sikerül az más velünk hasonló helyzetben lévő országoknak. Egész biztos nem tőlünk, nem tőlem kell ezért félteni a gazdaságpolitikát.”

Egy klasszikus hazugság leleplezése

A volt pénzügyminiszter cáfolja azt is, hogy a baloldali kormányok csődbe vitték volna az országot. „Nem, 2010-re csődben sem volt az ország, stabil volt a költségvetés és az adósságpálya. Az akkori 3-4 százalék körüli költségvetési hiányoknak évek óta nagyon örülne a mostani pénzügyi kormányzás, mert a közelébe sem tudják leszorítani az éves hiányt. A hitelminősítőknél 2009 végén befektetési kategóriában voltunk, 2011-2012-re sikerült a Fidesz kormányzásnak bóvli kategóriába sodorni az országot. Az államadósság nominálisan alig több mint a harmada volt a mostaninak, GDP arányosan hasonló nagyságrend volt, de egy növekedést mutató gazdasági pályán, alacsonyabb költségvetési hiánnyal, ami lehetővé tette (volna) az adósság kinövését.

Egy ideig, pár évig lehetővé is tette, a Fidesz kormány évekig vidáman élvezte a csökkenő adósságpálya előnyeit, de aztán szimpla politikai számításból feladta az államadósság ellen meghirdetett „háborúját” és elkeseredett, de gazdasági értelemben hatástalan, csak politikai célokat szolgáló pénzszórásba kezdett. Így 15 évvel később az államadósságunk nagyjából ugyanott van, nem azért vagyunk ugyanis az EU átlaga körül, mert olyan sikeres lett volna a költségvetési gazdálkodás, hanem azért, mert sokan mások hozzánk romlottak.”

Nagyításért kattintson a képre!

Oszkó legfontosabb állítása, hogy az adósságállományra, kizárólag a hazai gazdasági kormányzásnak köszönhetően, a többszörösét fizetjük kamatban, mint más hasonló, vagy akár nálunk rosszabb helyzetben lévő országok. „Na ez az igazi tragédia. Még a globális pénzügyi válság idején, 2009-2010-ben is alacsonyabb volt a GDP arányos kamatköltségünk, mint most, amit egyébként akkor, egy év alatt mi a GDP fél százalékával tudtunk csökkenteni. Nagyjából ezért lenne most is bizalomépítő jellegű gazdaságpolitikára szükség, ami ilyen sebességgel lenne képes csökkenteni a kamatköltség többletet.” – írta Oszkó, cáfolva azt is, hogy felelne a devizahitelezésért. Amikor pénzügyminiszer lett, a devizahitelezés lényegében már befagyott, de egyébként rögtön rendeletileg is korlátozta a Bajnai-kormány az új devizahitelek folyósítását.

Valójában a devizahitelezést 2001-ben egy Fidesz által benyújtott és elfogadott jogszabálymódosítás tette lehetővé és először egy általunk 2009-ben elfogadott szabályozás korlátozta be. „Persze ennél összetettebb a devizahitelesek által elszenvedett károk miatti felelősség és a felelősök köre, jogos kérdés, hogy annak idején milyen döntéshozatali folyamatok eredményeként kerültek ezek a termékek a piacra és hogyan sózták rá őket az ügyfelekre. De én abban az időszakban sem a politikában, sem a pénzügyi szektorban nem voltam jelen. (…) pont engem hibáztatni a devizahitelezésért kb. olyan, mint a tűzoltót hibáztatni a tűzért, amit épp oltani próbált, arra hivatkozva, hogy gyanúsan közel volt hozzá.” – összegzett Oszkó, aki kijelentette, nem akar visszatérni a politikába, elemzését azért osztotta meg, mert ezt rendszeresen megteszi.