Oroszország közbelép Venezuelánál, az USA Grönlandnál nem zárja ki a fegyveres lépést

Egyszerre eszkalálódik a feszültség Dél-Amerikában és az Északi-sarkvidéken: miközben Oroszország állítólag haditengerészeti eszközökkel kísér egy, az USA által feltartóztatni próbált venezuelai olajszállító hajót, a Fehér Ház nyíltan kijelentette, hogy Grönland megszerzéséhez a katonai fellépés is  egy lehetőség”.

Oroszország állítólag tengeralattjárót és más haditengerészeti egységeket vetett be annak érdekében, hogy kísérjen egy olajszállító tankert, amelyet az amerikai parti őrség korábban megpróbált átvizsgálni Venezuela közelében. A Wall Street Journal értesülései szerint a hajó – amely nem volt megpakolva olajjal – hetek óta próbálja kijátszani az amerikai szankciókat, miközben az USA a feketepiaci olajkereskedelem elleni fellépés részeként üldözte.  A venezuelai események hátterében az áll, hogy az Egyesült Államok katonai akció során elfogta Nicolás Maduro elnököt, akit New Yorkba szállítottak, ahol kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos vádak miatt kell felelnie. Donald Trump közölte: Venezuela ideiglenes kormánya 30–50 millió hordó „kiváló minőségű” olajat ad át az USA-nak, amelyet piaci áron értékesítenek. Az akció nyomán az olajárak ingadozni kezdtek, miközben Moszkva „megingathatatlan szolidaritásáról” biztosította Venezuelát.

Ezzel párhuzamosan újabb diplomáciai vihart kavart Washington Grönland ügyében. A Fehér Ház a Reuters kérdésére megerősítette: Donald Trump és csapata „különböző lehetőségeket” mérlegel a terület megszerzésére, és a katonai erő alkalmazása is „mindig a főparancsnok rendelkezésére áll”. A közlemény szerint Grönland megszerzése nemzetbiztonsági prioritás az Egyesült Államok számára, különösen az északi-sarki térségben zajló nagyhatalmi verseny miatt. A kijelentések éles európai reakciókat váltottak ki. Dánia miniszterelnöke figyelmeztetett: egy amerikai katonai lépés Grönland ellen a NATO végét jelenthetné.

Moszkvából mindeközben ironikus hangvételű reakció is érkezett: Kirill Dmitrijev, a Kreml egyik megbízottja azzal viccelődött, hogy az Egyesült Államok akár a venezuelai olajból származó bevételekből is „megvásárolhatná” Grönlandot. A geopolitikai játszma azonban egyre kevésbé tűnik tréfának: az Atlanti-óceántól az Északi-sarkvidékig egyszerre nő a katonai és diplomáciai kockázat, miközben Trump külpolitikája újabb frontokon teszi próbára a nemzetközi rendet.

Fotó: Pixabay