Meghalt Tarr Béla – Beton.Hofival dolgozott együtt utoljára

Hetvenéves korában elhunyt Tarr Béla világhírű filmrendező, a magyar film megkerülhetetlen, legendás alkotója.

„Tarr Béla mesélt. Legyen könnyű az útja. Köszönjük, hogy volt nekünk” – írta a Facebookon Bojár Iván András, később a halálhírt a család nevében Fliegauf Bence filmrendező is megerősítette az MTI-nek. A Magyar Filmművészek Szövetsége, melynek Tarr Béla tiszteletbeli elnöke volt, azt közölte, a rendező kedd hajnalban, hosszú és súlyos betegség után hunyt el. A gyászoló család a sajtót arra kérte, e nehéz napokban nyilatkozattétel céljából ne keressék őket.

Tarr Béla barátsága, együttműködése is legendás a Nobel-díjjal frissen kitüntetett Krasznahorkai Lászlóval, akivel az 1987-es Kárhozattól kezdtek együtt dolgozni. A Krasznahorkai novellájából, Víg Mihály zenéjével készült film az első magyar független játékfilm volt, s egyben narratív ugrást is jelentett Tarr számára: fekete-fehér, lepusztult tájakon játszódó filmjeit lassúnak ható és kivételesen hosszú (többször akár tíz perces) snittekkel meséli el, ez a stílus a védjegyének is számított. (A Szürkület, a Sátántangó, a Szenvedély, a Werckmeister, valamint A londoni férfi és A torinói ló is így készült, s Krasznahorkaival közösen.) A Nobel-díj apropóján a magyar állami média több Tarr-filmet is levetített, köztük a 7 órás Sátántangót.

Tarr Béla tisztelői, rajongói joggal érezhették úgy, a Nobel-díj egy picit az övé is.

A művész állandó vágója, Hranitzky Ágnes, aki nélkül már csak azért sem készült film, mert Tarr vallotta, hogy a film helyben, s nem a vágószobában születik meg. „Miután nálunk minden a forgatáson dől el, a vágószobában már nem nagyon tudunk beavatkozni az anyagba. Mert ez a film is [A londoni férfi – a szerk.] 29 hosszú snittből áll. Maga a vágás, tehát a struktúra, a ritmus, minden, a forgatáson születik meg. Ági ott ült mindvégig, egy monitoron kísérte figyelemmel a felvételeket, és szólt bele a munkába, hiszen később már nem lehetett volna javítani rajta. Én komolyan vettem azt, amit Godard mondott egyszer: az igazi filmrendező kamerában vág. Ezt ő mondta ’68-ban, de egyetlenegy filmjében sem vette komolyan, még ő maga sem. De mindegy, én valamitől ezt egy becsületbeli dolognak érzem. Ma már, ahogy öregszem, egyre jobban ügyelek a filmnyelv igényességére, pontosságára. A kép kép legyen, a film meg legyen csinálva. Egyszerűen idegesítenek a pongyola filmek, főleg akkor, ha azok csak az ügyetlenségről szólnak. Persze lehet arról is szó, mint nálunk a Családi tűzfészek esetében, hogy puff!, berúgtuk az ajtót, nem volt forgatókönyv, és 16 mm-es fekete-fehér kézikamerával dolgoztunk, de valódi proletárokkal voltunk, és azt mondtuk: ilyen az élet! Akkor az szándékosan és felvállaltan volt anarchikus. Az volt a lényege, hogy a film minél nyersebb legyen. Akkor ez egy indulat volt. Nem arról van szó, hogy ez az indulat most már nincs meg, hanem egyszerűen csak veretesebbé vált.”  – mesélte ebben az interjúban.

A filmrendezéstől Tarr ugyan 2012-ben, A torinói ló után visszavonult, az alkotással nem hagyott fel, többek között installációkat készített különböző művészeti projektek részeként, filmes kurzusokat tartott szerte a világon és számos fiatal magyar rendezőt segített tanácsaival, akár producerként – talán utolsó filmes produceri munkája a 2025 őszén bemutatott Minden csillag című film volt, Olasz Renátó rendezése, mely le sem tagadhatta volna Tarr Béla hatását. Novemberben a népszerű magyar rapper, Beton.Hofi jelentkezett új videoklippel, amelynek címét a Mesterről nevezte el, s együtt is láthatóak a klipben. Alighanem ez az utolsó munka, amelyhez Tarr Bélának így vagy úgy, köze volt.

Köszönjük az élményeket, nyugodjék békében.