Államadósságok történelmi csúcson

Az Egyesült Államok, Japán és több európai ország államadóssága soha nem látott szinteken mozog, miközben a kamatok emelkedése fokozza a pénzügyi nyomást. Szakértők szerint a következő években strukturális kihívásokkal kell szembenézniük a kormányoknak, hogy fenntartható maradjon a költségvetés.

Az elmúlt évtizedekben a fejlett országok adóssága folyamatosan nőtt, de a pandémia és a gazdasági élénkítő csomagok új csúcsokra emelték a mutatókat. Az Egyesült Államok államadóssága 2025 végére meghaladta a 33 ezer milliárd dollárt, ami a GDP közel 120 százalékának felel meg. Japánban a GDP arányos államadósság több mint 250 százalék, míg Európában Olaszország és Görögország esetében a 150 százalék körüli szintek már hosszú évek óta komoly aggodalomra adnak okot.

A magas államadósság önmagában nem feltétlenül veszélyes, amíg a kamatlábak alacsonyak és a befektetők bíznak az ország pénzügyi stabilitásában. Azonban a 2022 óta tartó inflációs nyomás és a jegybanki kamatemelések jelentősen növelték a finanszírozási költségeket. Az USA esetében a 10 éves államkötvény hozama 4 százalék fölé emelkedett, ami évi több száz milliárd dolláros többletköltséget jelent a költségvetésnek. Hasonló a helyzet Japánban és az európai periférián is, ahol a magas kamatok és a lassuló gazdasági növekedés kombinációja fenyegeti a pénzügyi stabilitást.

A strukturális kihívások között szerepel az elöregedő társadalom, amely növeli az egészségügyi és nyugdíjkiadásokat, valamint a klímavédelmi beruházások finanszírozása, amelyek hosszú távon elkerülhetetlenek. Szakértők szerint a megoldás részben költségvetési reformokban, részben pedig a gazdasági növekedés felgyorsításában rejlik. A politikai szintű döntéshozatal kulcsa, hogy a megszorításokat és reformokat társadalmi elfogadottság mellett lehessen végrehajtani.

Összességében a fejlett országok számára a következő évek a költségvetési egyensúly és a gazdasági növekedés finomhangolásáról fognak szólni. Az államadósság tartósan magas szintje komoly figyelmeztetés, hogy a pénzügyi stabilitás nem vehető természetes állapotnak, hanem aktív és átgondolt politikai döntéseket igényel.