A svájci semlegesség sokáig biztos alapot jelentett a külpolitikában és a gazdaságban egyaránt. Az ukrajnai háború azonban rávilágított arra, hogy a hagyományos semleges álláspont egyre nehezebben tartható. Svájc csatlakozott az EU által bevezetett szankciókhoz, ami belpolitikai vitákat váltott ki: egyesek szerint ez szükséges lépés volt, mások úgy vélik, a döntés megingatta az ország hitelességét mint semleges közvetítő.
Gazdasági téren sem problémamentes a helyzet. Svájc továbbra is a világ egyik legversenyképesebb gazdasága, ám a pénzügyi szektor szigorodó nemzetközi szabályozása, a multinacionális cégeket érintő globális minimumadó, valamint az EU-val rendezetlen intézményi kapcsolatok bizonytalanságot okoznak. Az exportorientált vállalatok számára különösen fontos lenne a stabil hozzáférés az európai egységes piachoz, amely jelenleg politikai viták tárgya.
A társadalmon belül is érzékelhető a változás szele. A bevándorlás, az energiaátmenet és a megélhetési költségek emelkedése mind olyan témák, amelyek megosztják a közvéleményt. Egyre többen teszik fel a kérdést: fenntartható-e a régi svájci modell egy gyorsan változó, bizonytalan világban?
Svájc tehát válaszút előtt áll. A következő években el kell döntenie, miként tudja megőrizni alapértékeit úgy, hogy közben alkalmazkodik a globális realitásokhoz. A semlegesség újraértelmezése és a gazdasági versenyképesség megerősítése kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy az ország továbbra is sikeres maradjon a 21. században.
