Tudomány

Több hulladék, több kibocsátás: így terheli a bolygót a karácsony

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” érzés ünnepe. Gyertyafény, csillogó díszek, roskadozó asztalok – kívülről minden idilli. Csakhogy a csomagolópapír mögött egyre látványosabban bukkan elő az ünnep árnyoldala: a túlfogyasztás, a hulladék és a növekvő karbonlábnyom.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom körülbelül 6 százalékkal magasabb, mint az év más részeiben. Egy 2024-es brit kutatás még megdöbbentőbb adatot hozott: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kilogramm CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet – ez a szokásos napi érték több mint húszszorosa. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt már a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” emlegetik. A vásárlási roham, a szállítás, a csomagolás, a fokozott fűtés és a díszkivilágítás mind egyszerre terheli a bolygót.

Karácsonykor a szemét is ünnepel

Az ünnepi szezonban a háztartási hulladék mennyisége akár 30 százalékkal is nőhet. A Black Friday idején megvásárolt termékek egy része különösen gyorsan végzi hulladékként: egyes becslések szerint akár 80 százalékuk rövid időn belül a szemétben vagy az égetőben köt ki.

Ehhez jönnek a jól ismert „kényszerajándékok”: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak. Ezek előállítása ugyanannyi nyersanyagot és energiát igényel, mint bármely más terméké – a végén mégis fiók mélyén vagy kukában landolnak.

A villanyóra sem pihen

Miközben minden csillog és villog, az energiafogyasztás is megugrik. Az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény teljes éves energiaigényének felel meg. A fényárnak ráadásul van egy kevésbé látható következménye is: a fényszennyezés. Decemberben sok nagyváros éjszakai fényerejének növekedése az űrből is érzékelhető.

Karácsonyfa: igazi vagy mű?

A karácsonyfa kérdése sem fekete-fehér. Magyarországon évente 500–600 ezer kivágott fenyő kerül a lakásokba, majd néhány hét után az utcára. A műfenyő sem automatikusan zöld megoldás: egy átlagos, kétméteres műfenyő gyártása és szállítása kb. 40 kg CO₂-egyenértékkel jár. Környezetvédelmi szempontból csak akkor lehet kedvezőbb választás, ha legalább 10–12 évig használjuk. Alternatíva lehet a földlabdás fa vagy a karácsonyfa-bérlés – megfelelő gondozás mellett.

Pazarlás az asztalon és a fiókban

Az ünnepi bőség könnyen átcsúszik pazarlásba. EU-s adatok szerint 2020-ban közel 57 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezett, ennek 55 százaléka háztartásokból származott.

Az elektronikai hulladék helyzete sem megnyugtató: 2022-ben világszerte 62 millió tonna e-hulladék képződött, és ennek mindössze 22,3 százalékát gyűjtötték be és hasznosították újra dokumentált módon.

Apró döntések, nagy különbség

A jó hír, hogy néhány tudatos választás is sokat számít:

– élményajándék vagy tartós, helyi termék

– textil- vagy újrahasznosított csomagolás

– LED-fények és időkapcsolók

– menütervezés, maradékmentés (fagyasztás, dobozolás, komposzt)

– second hand ruhák, felújított (refurbished) elektronika

– és ami talán a leginkább „karácsonyi”: önkéntesség és adományozás

A varázslat maradhat

A végkövetkeztetés egyszerű, mégis erős: nem kell lemondani a karácsony varázsáról. Elég, ha a „még több” helyett a „pont elég” felé fordulunk. A szeretet ünnepe lehet egyszerre meghitt – és zöld is.

Fotó: Pixabay

Forrás: Unnepek.center

© 2026 Hírextra. Minden jog fenntartva.