Lukasenka szabadon engedte a Nobel-díjas Bjaljackijt és a belarusz ellenzék kulcsfiguráit

Alekszandr Lukasenka belarusz elnök szombaton 123 foglyot engedett szabadon, köztük a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljackijt és a vezető ellenzéki politikust, Marija Kalesznyikavát egy, Donald Trump amerikai elnök megbízottja által közvetített megállapodás keretében. Cserébe az Egyesült Államok vállalta, hogy feloldja a belarusz káliumexportot sújtó szankciókat. A kálium a műtrágyák kulcsfontosságú alapanyaga, Belarusz pedig a világ egyik vezető termelője.

Ez volt messze a legnagyobb fogolyelengedés Lukasenka részéről azóta, hogy Trump kormánya idén tárgyalásokat kezdett a veterán autoriter vezetővel, aki közeli szövetségese Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.  Trump megbízottja, John Coale a Reutersnek elmondta: a következő hónapokban akár az országban maradt mintegy ezer politikai fogoly is kiszabadulhat, reményei szerint „egy nagyobb csoportban”. „Nemcsak lehetségesnek tartom, hanem valószínűnek is… jó irányba haladunk, megvan a lendület” – fogalmazott.

Bjaljacki: a jogvédő küzdelem folytatódik

A hivatalos közlés szerint a szabadon engedett foglyok közül kilencen Litvániába távoztak, 114-en pedig Ukrajnába kerültek. Bjaljacki, a 2022-es Nobel-békedíj társdíjazottja, évtizedeken át harcolt a politikai foglyok jogaiért, mielőtt 2021 júliusában ő maga is börtönbe került.  „Emberek ezreit zárták börtönbe, és ez ma is tart… a küzdelem tehát folytatódik” – mondta első nyilvános megszólalásában három év után. A Norvég Nobel Bizottság mély megkönnyebbülését és őszinte örömét fejezte ki szabadon engedése kapcsán.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió 2020-ban széles körű szankciókat vezetett be Belarusz ellen, miután Minszk erőszakkal verte le a vitatott választások utáni tiltakozásokat, és börtönbe zárta a Lukasenkával szemben fellépő politikusokat. A büntetőintézkedéseket 2022-ben tovább szigorították, amikor Belarusz területet biztosított Oroszország ukrajnai inváziójához.

Lukasenka korábban tagadta, hogy politikai foglyok lennének az országban, és az érintetteket „banditáknak” nevezte. Még augusztusban is azt kérdezte, miért kellene szabadon engednie azokat, akiket az állam ellenségeinek tart, és akik szerinte „újra háborút indítanának ellenünk”. Trump ugyanakkor „Belarusz nagyra becsült elnökeként” hivatkozott Lukasenkára – ez a megfogalmazás élesen ütközik az ellenzék véleményével, amely diktátornak tartja őt. Trump arra is felszólította, hogy engedjen szabadon 1300–1400 foglyot, akiket „túszoknak” nevezett.

„Az Egyesült Államok kész további együttműködésre Belaruszszal, amennyiben az az amerikai érdekeket szolgálja, és folytatjuk a diplomáciai erőfeszítéseket a még fogva tartott politikai rabok kiszabadításáért” – közölte a vilniusi amerikai nagykövetség. A Minszk által szélsőséges szervezetnek minősített belarusz jogvédő csoport, a Viaszna szerint a szombati elengedések előestéjén 1227 politikai fogoly volt az országban.

Fotó: Pixabay