A bíróság megtiltotta a további jogsértést, kötelezte a Hivatalt arra, hogy a korábbi, valótlan állításokat tartalmazó Facebook-videóval azonos formátumban kérjen bocsánatot, ismerje el állításai valótlanságát, valamint ezt a honlapja főoldalán is tegye közzé. Emellett 3,8 millió forint sérelemdíj megfizetésére is kötelezte az állami szervet. Az ítélet 74 oldalas részletes indokolást tartalmaz.
A per egyik központi kérdése az volt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal hivatkozhat-e a véleménynyilvánítás szabadságára. A bíróság kimondta: közhatalmi szervként a Hivatal nem élhet ezzel az alapjoggal úgy, mint egy sajtótermék, hanem szigorú valóságtartalmi követelmények terhelik. Állításainak tényszerűségét neki kellett volna bizonyítania – ezt azonban egyetlen esetben sem tudta megtenni.
A bíróság sorra megcáfolta a Hivatal legsúlyosabb vádjait. Valótlannak minősítette azt az állítást, hogy az Átlátszó hírszerzést vagy dezinformációs tevékenységet folytatna, illetve hogy tevékenysége sértené Magyarország szuverenitását. A Hivatal nem tudott egyetlen példát sem felhozni arra, hogy az Átlátszó valótlan információkat tett volna közzé.
Ugyancsak valótlannak minősítette a bíróság azt az állítást, miszerint az Átlátszó dezinformációs kampánya ürügyet szolgáltatott volna az Európai Uniónak a magyar uniós források visszatartására. A bíróság szerint dezinformáció hiányában ilyen okozati kapcsolat sem állhat fenn.
Megbukott az a vád is, amely szerint az Átlátszó eltitkolta volna a Sargentini-jelentéshez készült részjelentéseit: a bíróság szerint a Hivatal azt sem tudta bizonyítani, hogy ilyen dokumentum egyáltalán létezett volna.
Valótlannak minősült az Átlátszó finanszírozásáról szóló állítás is. A bíróság megállapította: a Hivatal nem bizonyította, hogy a lap működését döntően külföldi források, idegen államok vagy Soros György szervezetei finanszíroznák, és a közlés sértő jellegét az adott szövegkörnyezet egyértelművé tette.
Szintén megalapozatlannak találta a bíróság azt az állítást, hogy az Átlátszó visszaélt volna közérdekű adatokkal, vagy több ezer magyar dokumentumot amerikai szerverekre töltött volna fel.
Az ítélet összegzése szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal egyetlen peresített állítását sem tudta bizonyítani, miközben súlyosan sértő, valótlan tényállításokat tett közzé egy független sajtóorgánumról. A bíróság döntése egyértelmű jogi határt húz az állami szervek kommunikációja és a sajtószabadság védelme között
