A felmérésben részt vevő 1600 pénzügyi és adózási döntéshozó szerint az MI már két éven belül akár harmadával növelheti a terület hatékonyságát, miközben az automatizáció ötödével több időt szabadíthat fel stratégiai, nagy hozzáadott értékű feladatokra.
A válaszok alapján az adóosztályok egyszerre birkóznak a geopolitikai kockázatokkal, a gyorsan változó szabályozási környezettel és az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal. A legnagyobb feladatnak a globális minimumadó bevezetése tűnik: tízből nyolc vállalat jelentős jogszabályi kihívásként tekint rá, és attól tart, hogy nőni fog az adóterhelés. Mindezek ellenére csak kevés cég érzi magát teljesen felkészültnek az új jelentési kötelezettségekre.
A vezetők többsége szerint az áttörést az adatok összehangolt kezelése és a mesterséges intelligencia fejlett alkalmazása hozhatná meg. Ugyanakkor alig több mint a vállalatok fele rendelkezik olyan hosszú távú stratégiával, amely biztosíthatná az MI fenntartható és átfogó bevezetését.
A munkaerőhiány tovább súlyosbítja a helyzetet: a megkérdezettek közel kétharmada tart attól, hogy a tapasztalt adószakemberek tömeges nyugdíjba vonulása és a pályakezdők alacsony száma miatt nehezebb lesz fenntartani a működést. Mivel a szakemberek jelenleg munkaidejük több mint felét rutinfeladatokra fordítják, az MI bevezetésétől azt várják, hogy megduplázható lesz a stratégiai munkára szánt idő.
„Az MI önmagában nem csodafegyver, valódi értéket akkor teremt, ha jól képzett szakemberek, strukturált adatok és átgondolt működési modellek mellett alkalmazzuk” – hangsúlyozta Módos András, az EY adó- és jogi üzletágának vezetője. Szerinte azok a vállalatok kerülnek előnybe, amelyek gyorsan és bátran fektetnek be az új technológiákba.
A cégek többsége már meg is kezdte az MI-képességekkel rendelkező csapatok kiépítését: szinte mindenhol átképzik a meglévő munkatársakat, háromnegyedük adatkutatókat és technológiai szakértőket is felvesz, és tízből nyolc vállalat külső specialistákra is támaszkodik. A jövő adózási szakembereinek egyszerre kell érteniük a technológiához, az adatelemzéshez és a szervezetfejlesztéshez – áll a kutatásban.
