A műanyag-hulladék globális problémája már évtizedek óta sújtja az óceánokat és a tengeri élővilágot. Az egyszer használatos műanyagok gyakran száz évnél is tovább fennmaradnak, miközben mikroműanyagként mérgezik a vizeket és az állatvilágot. E problémára kínálnak megoldást a bioplasztikák, különösen az algából készült változatok. Tengeri moszatok, mint a barna vagy zöld algák, ideális alapanyagot jelentenek, hiszen nem foglalnak termőterületet, és nem versenyeznek az élelmiszer-termeléssel.
Az algákból készített bioplasztikák egyik formája a poli-hidroxialkanoát (PHA), amelyet laboratóriumi körülmények között állítanak elő. Ezek a polimerek filmként, fóliaként vagy egyszerű csomagolóanyagként használhatók, miközben biológiailag lebomlanak. A legújabb kutatások egy lépést tovább mennek: olyan műanyagokat fejlesztettek, amelyek sósvíz hatására feloldódnak, így teljesen megszüntetve a tengeri hulladék problémáját. A molekuláris szerkezetük úgy van kialakítva, hogy normál körülmények között tartósak és rugalmasak, de sósvíz jelenlétében a kötések lebomlanak, és az anyag visszatér a természetbe.
A japán kutatások szerint a sósvízben lebomló bioplasztikák ~91%-ban visszanyerhetők monomerekként, így a felhasznált anyag nagy része újrahasznosítható. Ez a tulajdonság különösen fontos, hiszen lehetővé teszi a körforgásos gazdaság alkalmazását, csökkentve a nyersanyagigényt és a hulladékot. A laboratóriumi vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az anyag talajban történő lebomlása során a komponensek foszforral és nitrogénnel dúsítják a környezetet, ami akár természetes trágyaként is hasznosítható.
Az algából készült bioplasztikák alkalmazási lehetőségei széleskörűek. Használhatók csomagolóanyagként, egyszer használatos termékeknél, halászati eszközöknél vagy hajós kiegészítőknél - gyakorlatilag mindenütt, ahol a műanyag hulladék különösen veszélyes lehet a tengeri környezetre. A technológia fejlődésével a bioplasztikák mechanikai tulajdonságai is javulnak: a kutatók célja, hogy a rugalmas, tartós, de mégis lebomló anyagok versenyképes alternatívát kínáljanak a hagyományos műanyagokkal szemben.
Bár a kísérletek ígéretesek, a technológia ipari skálára vitele továbbra is kihívást jelent. A biomassza nagy mennyiségben történő előállítása, a termék stabilitása a különböző sótartalmú környezetekben, valamint a gyártási költségek mind olyan tényezők, amelyekre a kutatóknak megoldást kell találniuk. Mindezek ellenére az algaműanyagok a jövő tengerbarát csomagolásának ígéretét hordozzák, és hozzájárulhatnak a műanyaghulladék mérsékléséhez a világ tengereiben.
