A rekordmértékű áradások, földcsuszamlások és viharok több ezer ember életét követelték, milliárdos károkat okoztak, és rávilágítottak arra, hogy a térség kormányai, infrastruktúrái és társadalmai nincsenek felkészülve az éghajlatváltozás drámai hatásaira.
Délkelet-Ázsában idén olyan méretű áradások sújtották a térséget, amelyek még a gyakori monszunesők közé szokott országokat is váratlanul érték. Indonéziában, Srí Lankán és Thaiföldön már több mint 1400 halálos áldozatot jelentettek, további ezrek pedig eltűntek a földcsuszamlások és az áradások miatt. Indonézia egyes tartományai napokig elérhetetlenek maradtak, miután hidak és utak tűntek el a vízben, Srí Lankán pedig tömegek maradtak ivóvíz nélkül. Thaiföld miniszterelnöke nyíltan elismerte, hogy országa nem volt felkészülve ekkora válságra.
A régió számos pontján a szabályozatlan építkezések, az erdőirtás és a természetes vízelvezetési rendszerek tönkretétele súlyosbította a helyzetet. A Global Forest Watch adatai szerint az elmúlt 25 évben Indonézia leginkább érintett tartományai több mint 19 600 négyzetkilométernyi erdőt veszítettek el — ez nagyobb terület, mint New Jersey állam. A folyókban sodródó farönkökről készült felvételek egyértelműen jelezték, hogy a hegyoldalakról lesodródó törmelék jelentős részéért a korábbi erdőirtások felelősek. A tisztviselők tagadnak, de a képek magukért beszélnek.
Miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a régió melegszik, és az óceánok hőtartalma rekordot dönt, a viharok később érkeznek, de erősebben, több csapadékkal. A tudósok szerint nem feltétlenül lesz több vihar, de mindegyik kiszámíthatatlanabb és pusztítóbb lesz. Az országok mégis jellemzően csak reagálnak a katasztrófákra, ahelyett hogy felkészülnének rájuk - figyelmeztet több elemző is.
A gazdasági veszteségek már most is súlyosak: Vietnam hárommilliárd dollárnál jár az idei károkban, Thaiföld mezőgazdasága több tízmilliós veszteséget szenvedett, és a novemberi áradások csak a déli tartományokban 781 millió dolláros kárt okoztak. Indonézia éves átlagos vesztesége meghaladja az 1,3 milliárd dollárt. Srí Lanka közben úgy áll a klímaválság frontvonalában, hogy közben vagyonának nagy részét adósságok törlesztésére költi - és alig járul hozzá a globális kibocsátáshoz.
Nem véletlen, hogy a COP30 konferencián a fejlődő országok hangosan követelték: a klímaváltozás okozta veszteségeikért járjon valódi, kiszámítható kompenzáció. Bár a résztvevő államok 2035-re évi 1,3 billió dollár klímafinanszírozást ígértek, továbbra is kérdés, hogy ez a pénz megérkezik-e, és elegendő lesz-e ahhoz, hogy a térség túlélje a következő évtized kihívásait.
Délkelet-Ázsia válaszúthoz érkezett. A megújuló energia terjed, de a fosszilis tüzelőanyagok még mindig meghatározóak. A klímaválság hatásai viszont már nem távoli fenyegetésként, hanem mindennapi valóságként jelentkeznek. A térség jövője azon múlik, hogy képes lesz-e időben lépni - vagy tovább sodródik a következő katasztrófa felé.


