A Barcelonai Egyetem kutatói Katalónia neolitikus településein és bányáiban 12 nagyméretű kagylótrombitát találtak, melyek az i. e. ötödik évezred végére és a negyedik évezred elejéről származhatnak, s a kutatók szerint távolsági kommunikációs eszközként és kezdetleges hangszerként egyaránt használták őket – számolt be a kutatásról a The Guardian. A kagylóhéj-trombiták hangja a francia kürthöz hasonló.
A tudósok szerint az a tény, hogy a kagylókat a bennük élő tengeri csigák elpusztulása után gyűjtötték, arra utal, hogy nem étkezési célból gyűjtötték őket, és a kagylók hegyes végének eltávolítása is arra utal, hogy más funkciójuk volt, trombitaként használták őket.
A kutatók az Antiquity folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint „erőteljes, stabil hangot” csaltak elő a kagylókból. „Lenyűgöző, hogy egy egyszerű hangszerből, ami csupán egy kissé módosított állati test, ilyen könnyen felismerhető hangzást kapunk. A hangzás tekintetében ma a kürt áll legközelebb hozzá.”
Mint a tanulmányban áll, e kagylók „alapvetően az első hangszerek – vagy hangtechnológiai eszközök – közé tartoznak, amelyeket az emberiség történelme során ismerünk”. Az ajkak rezgései alapján működnek, és a hang előállításának módja nagyon hasonlít a modern rézfúvós hangszerekhez, például a trombitához és a harsonához; a kagylóhéjak a legősibb őseik.”
„A legrégebbi, Katalóniában talált kagylótrombitákhoz hasonló jellemzőkkel rendelkező kagylóhéjat találtak a dél-franciaországi Marsoulas-barlangban is, mely még i.e. 18 000-ben keletkezhetett. Ez azt jelenti, hogy bő 18 000 évvel ezelőtttől a múlt század közepéig hasonló hangszereket használtak a mai Spanyolországban is.
