Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az aszályok Európa-szerte, de a friss adatok szerint a probléma sokkal mélyebbre nyúlik: a kontinens jelentős részén tartósan alacsony a talajvízszint, és helyenként olyan mélységbe süllyedt, amelyet korábban csak évtizedenként mértek. A jelenség okai között ott a klímaváltozás, a csökkenő csapadékmennyiség, a hőhullámok sűrűsödése, valamint a túlhasznált mezőgazdasági területek vízigénye.
Szakértők szerint a vízhiány összetett hatásokat indít be. A mezőgazdaság egyes régiókban már most komoly terméskieséssel küzd, ami különösen súlyos helyzetet teremt a mediterrán országokban. Olaszországban és Spanyolországban több helyen mesterséges korlátozásokat vezettek be az öntözésre, miközben az észak-európai országokban olyan területeken is megjelent a vízhiány, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt.
A vízenergia kapacitásának csökkenése is egyre nagyobb gondot okoz. A folyók alacsony vízállása több országban korlátozza az erőművek termelését, ami tovább feszíti az energiaellátás biztonságát, különösen a téli időszak előtt. A Rajna és a Duna forgalmát is több alkalommal vissza kellett fogni az alacsony vízszint miatt, ami a kereskedelmi útvonalakra is kihat.
A helyzet különösen érzékenyen érinti a közép-európai térséget, köztük Magyarországot. Az Alföldön már évek óta tapasztalható a talajvíz tartós apadása, ami veszélyezteti a mezőgazdasági termelést és egyre több település vízellátását teszi bizonytalanná. A víztározók szintje ingadozó, és a szakemberek figyelmeztetnek: a következő években elkerülhetetlenné válhat a vízfelhasználási szabályok szigorítása.
Európa-szerte egyre sürgetőbbé válik a vízgazdálkodás újragondolása. A kutatók az esővíz visszatartását célzó beruházások bővítését, a fenntartható mezőgazdasági technikák elterjesztését és a városi infrastruktúrák átalakítását javasolják. Ugyanakkor hangsúlyozzák: a probléma gyökere a klímaváltozás gyorsuló ütemében rejlik, így valódi fordulat csak akkor érhető el, ha a kibocsátások csökkentése is komolyan felgyorsul.
A vízhiány Európa egyik legnagyobb kihívásává nőtte ki magát, amely nemcsak a déli államokat, hanem a kontinens egészét érinti. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e hatások, hanem az: hogyan és milyen gyorsan sikerül alkalmazkodni egy olyan új valósághoz, amelyben a víz a legfontosabb stratégiai erőforrássá válik.
