Európa olyan lépéseket készít elő, amelyek néhány éve még elképzelhetetlenek lettek volna: offenzív kiberműveleteket, gyorsabb és határozottabb fellépést a hibrid támadások elkövetőivel szemben, valamint meglepetésszerű NATO-gyakorlatokat. A váltást az a sorozatos orosz nyomásgyakorlás kényszeríti ki, amely drónincidensektől kezdve vasútvonalak szabotálásán át egészen a NATO-területek légterének megsértéséig terjed.
A balti országok régóta figyelmeztetnek arra, hogy Moszkva folyamatosan teszteli a reakciókat. Baiba Braže lett külügyminiszter szerint eljött az idő a proaktív válaszlépésekre: „Nem a beszéd küld üzenetet — a cselekvés.”
Az elmúlt hónapokban orosz drónok járőröztek Lengyelország és Románia felett, miközben rejtélyes eszközök okoztak fennakadásokat európai repülőtereken és katonai létesítményekben. A GPS-zavarások, a légierő és haditengerészet határsértései, valamint a Lengyelországot Ukrajnával összekötő vasútvonal elleni támadás mind azt az érzetet erősítik, hogy Moszkva egyre áttettekebben alkalmazza a hibrid hadviselés eszköztárát.
A pozsonyi GLOBSEC elemzése szerint január és július között több mint 110 szabotázsakció vagy annak kísérlete történt Európában, főként Lengyelországban és Franciaországban. A cselekmények többségének elkövetői köthetők voltak Oroszországhoz.
Közben Vlagyimir Putyin is világossá tette, hogy figyeli Európa „növekvő militarizációját”, és felvetette: ideje lehet Moszkva válaszának. Dmitrij Medvegyev, a Kreml egyik legfőbb szóvivője pedig kifejezetten fenyegető üzeneteket fogalmazott meg Európa felé, „közelgő és gyötrelmes vég”-ről beszélve.
A kontinensen azonban nő az elégedetlenség. Florian Hahn német védelmi államtitkár szerint fel kell tenni a kérdést: meddig tűrhető ez a fajta hadviselés, és szükség van-e aktívabb európai reakcióra. A svéd vezérkari főnök, Michael Claesson pedig arra figyelmeztet, hogy Európa nem engedheti meg magának a félelemből fakadó passzivitást: „Határozottnak kell lennünk.”
Eddig az európai válasz elsősorban védekező jellegű volt. A NATO a keleti szárny légvédelmének megerősítéséről döntött, miután orosz drónokat lőttek le Lengyelország területén. Az EU hasonló éberséget sürget.
A hangulat azonban érezhetően változik. Miután ismeretlen tettesek megrongálták a Varsót Kijevvel összekötő vasútvonalat, Lengyelország 10 ezer katonát telepített létfontosságú infrastruktúrájának védelmére. Donald Tusk miniszterelnök kemény szavakkal illette Moszkvát, „állami terrorizmust” emlegetve.
Európa tehát válaszút előtt áll: miként lehet egyszerre elrettenteni Oroszországot, ugyanakkor elkerülni a közvetlen konfrontációt egy nukleáris hatalommal. Egy dolog azonban már most látszik — a kontinens többé nem tekinti természetesnek, hogy passzívan tűrje a Kreml provokációit.
