A legtöbben a karácsonyt a meghitt családi vacsorával, a díszes fenyővel és a csillogó ajándékokkal azonosítják, ám a világ különböző részein sokszor egészen meglepő hagyományok élnek. Spanyolország északi részén, Katalóniában például a „Caga Tió” az egyik legismertebb karácsonyi figura: egy kedves arcú fahasáb, amelyet a gyerekek etetnek és takargatnak hetekig, majd karácsony estéjén bottal ütögetnek, hogy „kikopogják” belőle a finomságokat.
Izlandon egészen más miatt izgulnak a gyerekek: 13 „jólaszörny” – a Yule Lads – járja a vidéket december közepétől. Minden este másik troll látogatja meg a házakat, és apró ajándékot hagy a jó gyerekek cipőjében. A rosszak viszont jobb, ha vigyáznak, mert a hagyomány szerint a Grýla nevű óriásnő les rájuk.
Norvégiában a karácsony előestéje boszorkányvadászattá változik: úgy tartják, ilyenkor a boszorkányok és gonosz szellemek előbújnak, hogy ellopják a seprűket és rosszat tegyenek. A norvégok ezért eldugják a háztartási seprűket, hogy távol tartsák a nemkívánatos vendégeket.
Japánban viszont nincs boszorkány, viszont van KFC. Egy évtizedekkel ezelőtti reklámkampány hatására a karácsonyi „ünnepi menü” sok családban ma is rántott csirkét jelent. Olyannyira elterjedt szokás ez, hogy az ünnepi időszakban hetekkel előre le kell adni a rendelést.
Ausztráliában a karácsony nyáron érkezik, így a hagyományok is napfényesek: a családok tengerparton piknikeznek, és szörfös Mikulások járják a partokat. A forró évszak ellenére a lakosok szeretik megőrizni az északi félteke hangulatát, így nem ritkák a műhavas díszek és a karácsonyi fényfüzérekkel teli trópusi kertek.
Mexikóban december 23-a a „Noche de los Rábanos”, vagyis a Retekek Éjszakája. Ezen az estén hatalmas, művészien faragott retekfigurák töltik meg a tereket – az alkotások szent családot, állatokat vagy épp mesebeli jeleneteket ábrázolnak. A fesztivál igazi közösségi élmény, ahol a készítők és a nézők együtt ünneplik a kreativitást.
A különleges karácsonyi szokások azt mutatják, hogy bár minden ország másképp ünnepel, az ünnep lényege mindenhol ugyanaz: együtt lenni, megélni a csodát és valami különlegessel gazdagítani az év lezárását. A sokszínű hagyományok pedig emlékeztetnek arra, milyen izgalmas és változatos a világ, amelyben élünk.
