21,5 millió éves az első csók

Az emberek, a csimpánzok és a bonobók mind csókolóznak: de nem csak ők, a farkasoknál, prérikutyáknál, jegesmedvéknél és az albatroszoknál is megfigyelték ezt a viselkedést. Az Oxfordi Egyetem evolúciókutatói – mint írja a BBC – azért igyekeztek felderíteni a csókolózás kialakulását, mert máig egyfajta evolúciós rejtély, hiszen nincsenek nyilvánvaló túlélési vagy reprodukciós előnyei.

Az Evolution and Human Behaviour folyóiratban megjelent tanulmány szerint nagyon pontos definícióval dolgoztak a csókot illetően, hogy bizonyosan ugyanazt a viselkedést hasonlítsák össze a különböző fajok között. A tudósok így a szájrapuszit „nem agresszív, irányított orális kontaktusként” írták le, ahol „az ajkak vagy a szájszervek mozognak étel átadása nélkül”. Dr. Matilda Brindle evolúcióbiológus, a kutatás vezetője szerint különösen a főemlősökre koncentráltak. 

Az eredmények szerint a szájról szájra csók 21,5 millió évvel ezelőtt fejlődött ki, és valószínűleg az emberek és más emberszabású majmok közös őse is gyakorolta ezt a gyakorlatot.

A tanulmány szintén megállapítja, hogy a neandervölgyiek – a legközelebbi ősi emberi rokonaink, akik körülbelül 40 000 évvel ezelőtt kihaltak – szintén csókolóztak, sőt, az emberek és a neandervölgyiek meg is csókolhatták egymást.

Egy korábbi, a neandervölgyiek DNS-ét érintő vizsgálat a modern emberével közös orális mikróbát is talált, vagyis egy olyan baktériumtípust, ami a mi nyálunkban is megtalálható. „Ez azt jelenti, hogy a két faj szétválása után több százezer évvel is cserélgették a nyálat” – magyarázta Dr. Brindle.

Bár a tanulmány pontosan meghatározta a nyálcserélés idejét, az okát egyelőre nem tudta megválaszolni. Számos elmélet létezik erre: így az, hogy emberszabású őseink tisztálkodási viselkedéséből ered, vagy hogy intim módon győződik meg a párja egészségéről is, de lehet, hogy párválasztásnál így próbálták ki a másik összeférhetőségét.