A gyapjas mamut régóta a tudományos fantázia és a genetikai kutatás egyik legizgalmasabb szimbóluma. Most azonban egy új felfedezés miatt már nem csupán elméletként merül fel, hogy valaha újra életre kelhet. A kulcsot egy különleges lelet, Yuka, a 39 000 éves mamutborjú adhatja, amelyet a szibériai örök jégből emeltek ki szinte hihetetlenül sértetlen állapotban - írja az Unilad.
A kutatók szerint Yuka annyira jó állapotban maradt fenn, hogy nemcsak a DNS-ét, hanem RNA-ját is sikerült kivonni – ez óriási áttörés. Az RNA sokkal sérülékenyebb molekula, mint a DNS, így korábban szinte lehetetlennek tartották, hogy évezredekkel a halál után is megmaradjon. Most viszont egy kihalt állat esetében először sikerült kinyerni és vizsgálni. Ez lehetővé teszi, hogy a tudósok pontosabban rekonstruálják, hogyan működtek a mamut sejtjei, milyen gének voltak aktívak, és milyen tulajdonságokat határoztak meg.
Nem a mamut az egyetlen a listán
Dr. Emilio Mármol, a koppenhágai Globe Institute kutatója úgy fogalmazott: ez a módszer valódi lendületet adhat a de-extinkciós programoknak, vagyis annak, hogy bizonyos kihalt fajokat visszahozzanak az életbe. A mamut mellett a dodó vagy a tasmaniai tigris is szerepel a potenciális jelöltek listáján.
A kutatás társszerzője, Love Dalén professzor azonban óva int a túlzott lelkesedéstől. Bár az áttörés óriási, a technológia önmagában még nem elég egy mamut klónozásához. Az RNA vizsgálata viszont fontos információt adhat arról, milyen géneket kell módosítani vagy pótolni ahhoz, hogy egy modern elefántból mamutszerű állat fejlődhessen.
A biológiai kihívások mellett azonban ott vannak az etikai és gyakorlati problémák, amelyek sokkal bonyolultabbak, mint elsőre tűnnek. A legreálisabb megoldás az lenne, hogy egy elefánt szolgáljon béranyaként, de a két faj közötti különbségek miatt ez komoly stresszt okozhatna az állatnak. A szakértők szerint olyan helyzet alakulna ki, mintha egy ember egy csimpánzt szülne – a folyamat mindkét fél számára traumatikus lehetne.
Nem tudnának alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz
Ráadásul az esetleges első mamut megszületése csak a kezdet lenne. Egyetlen példányból nem lehet életképes populációt létrehozni. Ha klónozással hoznák létre az első egyedeket, mind genetikailag azonosak lennének, ami súlyos sérülékenységet okozna. A genetikai változatosság hiánya miatt a faj nem lenne képes alkalmazkodni a betegségekhez vagy a környezeti változásokhoz.
A tudomány tehát döbbenetes szintre jutott, de a kérdés továbbra is nyitott: kell-e, érdemes-e visszahozni egy kihalt fajt, miközben rengeteg ma élő állat sodródik a kihalás szélére? A környezetpusztítás, a klímaváltozás és az élőhelyek eltűnése miatt számtalan faj kerül veszélybe – és sok kutató szerint ezeket kellene előbb megmenteni.
A mamut feltámasztása így ma már reális tudományos cél – ám megvalósulása nemcsak genetikai bravúrokon múlik, hanem azon is, hogy az emberiség hogyan dönt a jövőről.
Fotó: Pixabay
