Különleges égi jelenségnek lehetünk tanúi: a csillagközi 3I/ATLAS (C/2025 N1 ATLAS) üstökös egyre látványosabb formában szeli át a Naprendszer belső vidékeit. A nemzetközi megfigyelések szerint az üstökös ionfarka – vagyis az a hosszú, fénylő csóva, amely a napszél hatására alakul ki – az elmúlt hetekben látványosan megnyúlt, és egyre strukturáltabbá vált – írja a Space. (https://www.space.com/stargazing/interstellar-comet-3i-atlass-tail-is-still-growing-new-image-shows)
Ezt a különleges képet a Virtual Telescope Project távvezérelt olaszországi távcsövei rögzítették magyar idő szerint november 11-én 4:31-kor. A felvétel tizennyolc darab, egyenként 120 másodperces expozícióból állt össze. A fotón élesen kirajzolódik az üstökös világító magja és a hosszú, finom részleteket mutató ionfarka – írja a Space.com
Másik naprendszerből érkezett
Az üstösök „intersztelláris”, azaz csillagok közötti eredetű. Vagyis nem a naprendszerünkben született, hanem egy teljesen más csillag körül alakult ki, majd valamilyen gravitációs hatás miatt kiszakadt a saját rendszeréből, és hosszú évmilliók alatt átvándorolt a csillagközi téren. Ezek az objektumok általában óriási sebességgel érkeznek, pályájuk pedig nyitott, azaz csak egyszer haladnak el a Nap közelében, majd örökre továbbutaznak. Éppen ezért számít ritkaságnak minden olyan alkalom, amikor egy intersztelláris üstökös a Föld közeléből is megfigyelhető.
A Nap fénye alakítja az égi csóvát
Az ionfarok kialakulása a Nap sugárzásának és a napszélnek köszönhető. Az ultraibolya fény elvonja az elektronokat az üstökösből kiáramló gázmolekuláktól, így töltött részecskéket – ionokat – hoz létre. Ezeket a napszél, vagyis a Napból folyamatosan kiáramló elektromosan töltött részecskeáram messzire sodorja az űrbe. Az ionfarok mindig pontosan a Nappal ellentétes irányba mutat, függetlenül attól, merre halad maga az üstökös. A másik, porból álló csóva ezzel szemben általában sárgás-fehéres árnyalatú, és enyhén ívelt formában követi az égitest pályáját.
A megfigyelések szerint az üstökös aktivitása folyamatosan erősödik: a napfény hatására a jég és a fagyott gázok egyre intenzívebben párolognak, gáz- és poranyag szabadul fel, amelyet a napszél messzire sodor.
A 3I/ATLAS mindössze a harmadik ismert intersztelláris objektum, amelyet valaha is észleltek. Elődjei az ikonikus 1I/ʻOumuamua (2017) és a 2I/Borisov (2019) voltak. A mostani vándor különlegessége, hogy elég fényes és aktív ahhoz, hogy földi távcsövekkel részletesen tanulmányozható legyen. Ez ritka alkalom a csillagászok számára, hiszen így megfigyelhetik, miként viselkedik egy más csillagrendszerből érkezett üstökös, amikor a Nap közelébe kerül.
A növekvő csóva és a fényesedés arra utal, hogy az üstökös felszínén a jéganyag – minden bizonnyal szén-dioxidban és porban gazdag – egyre intenzívebben szublimál, vagyis közvetlenül gázzá alakul. A szakértők szerint ez értékes információkat adhat arról, milyen anyagokból és milyen körülmények között formálódhatott az a távoli bolygórendszer, ahonnan a 3I/ATLAS elindult évmilliókkal ezelőtt.
A felvételt készítő olasz csillagász, Gianluca Masi, a Virtual Telescope Project alapítója így nyilatkozott: „A mostani kedvező időjárási körülményeket kihasználva újra megfigyeltük a 3I/ATLAS-t, és egy sokkal fejlettebb ionfarkat sikerült rögzítenünk. A képeken jól látszik, ahogy az üstökös csóvája egyre látványosabb és határozottabb.” A Virtual Telescope Project továbbra is nyomon követi az üstököst, amely a következő hónapokban várhatóan még közelebb kerül majd a Naphoz. A kutatók már július óta dokumentálják az égitest útját, és minden új felvétel újabb részleteket árul el a viselkedéséről.
Mit láthatunk szabad szemmel?
A 3I/ATLAS jelenleg csak távcsövekkel és hosszú expozíciós fotókon figyelhető meg, de a következő hetekben akár szabad szemmel is észrevehető lehet – ha aktivitása tovább nő. A hajnal előtti órákban, keleti irányban, alacsonyan a horizont fölött érdemes keresni, lehetőleg fényszennyezéstől mentes helyről. A következő hetekben érdemes figyelni az asztronómiai híreket – ha a 3I/ATLAS tovább fényesedik, könnyen lehet, hogy hamarosan Magyarországról is látható lesz ez a különleges csillagközi vándor.
