2020. február 22. - Gerzson
Az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés Magyarország számára sorsfordító, máig ható esemény volt. A társadalmi-gazdasági veszteségek mellett a magyar tudományosságot is súlyos csapás érte: határon kívülre kerültek jelentős szellemi műhelyek, más országok állampolgárai lettek neves kutatók.
2020. február 10. hétfő 14:42 - HírExtra

 

 Egy egész tudósgeneráció kényszerült kisebbségi létbe vagy szülőhelye elhagyására. A hazai tudományos közösség, az egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia egy évszázad múltán is érzik a trianoni veszteség következményeit.

Ugyanakkor a történelmi eseményeket tudományos alapon kell vizsgálniuk. Az 1920-ban Párizsban megkötött békeszerződés történelmi távlata lehetővé teszi, hogy a történettudomány módszereit használó, a tényeket és forrásokat annak szabályai szerint feldolgozó szakemberek foglalkozzanak a problémával. Következtetéseik azonban nagyon eltérőek lehetnek (ahogyan az más tudományterületeken is előfordul).

A centenárium felé közeledve az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia is sokat tett azért, hogy lerója a magyar történetírás adósságait a magyar és a nemzetközi szakmai közönséggel és a szélesebb közvéleménnyel szemben, illetve megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást.

2016-ban megalakult az MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport. Az Ablonczy Balázs történész által vezetett kutatócsoport tagjai a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára készülve számos olyan új, friss és érvényes művet publikáltak, amelyek a szélesebb közvélemény számára is orientációs pontot jelentenek. Munkájuk eredményeként eddig öt könyv jelent meg. A projekt végére várhatóan 12-14 kötetet publikálnak, amelyek jelentős mértékben bővítik ki új tudásanyaggal ismereteinket a békeszerződés körülményeiről. Emellett több tucat tudományos cikk, nemzetközi és hazai konferenciaszereplés és nemzetközi kooperáció született a kutatócsoport munkája nyomán. 

Nemzetközi tudományos konferencia Trianonról

Az eddigi eredmények bemutatásának szándékával rendezik meg a Magyar Tudományos Akadémia Székházában 2020. június 11. és 13. között azt a nemzetközi tudományos konferenciát, amelyet az MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport és az ERC NEPOSTRANS kutatócsoport szervez „Beyond Trianon. The exit from war in Danubian Europe: a new era? (1918–1924)” („Trianonon túl. A háború vége a dunai Európában: új korszak? [1918–1924]”) címmel.

Mintegy harminc külföldi résztvevő érkezik Ausztriából, az Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Romániából, Ukrajnából, Svájcból, Olaszországból, Horvátországból, Szlovéniából. Az előadások a hagyományos politika- és diplomáciatörténet helyett Közép- és Kelet-Európa újjászervezésére, a Magyarországon történtek regionális összehasonlítására és a társadalmi tapasztalatokra összpontosítanak. Ezért az előadások olyan témákkal is foglalkoznak, mint az erőszak (például a vörös- és a fehérterror), a kultúra szerepe (így például a magyar film és színház helyzete), a határváltások mindennapi hatásai, a háború végének regionális sajátosságai, az eszmetörténet, a gazdaság és a társadalom átalakulása, illetve a nők és a gyerekek (így például az árvák) története. 

A Lendület-csoport kutatási programjának főbb pillérei

Az MTA Trianon 100 Lendület Kutatócsoport kutatási programja négy pillérre épül, amelyek közül az első az eddig ismeretlen, a békeszerződés előkészítését és a döntéshozatalt bemutató diplomáciai iratok publikálása.

 


A kutatási program második pillérét a magyar társadalom és az összeomlás kapcsolata adja. Ennek keretében foglalkoznak a hadsereg szerepével, a menekültkérdéssel, a közellátás elhanyagolt, ámde stratégiai problémáival. E rész foglalja magában az impériumváltások helyi vizsgálatát is.

Vizsgálják a békeszerződés földrajzi aspektusait, a határok által teremtett gazdasági, társadalmi viszonyokat, illetve az 1918 és 1924 között született számos közép- és kelet-európai átmeneti állam létrejöttét.

Végül a kutatási program kitér Trianon emlékezetére (emlékművek, történetírás, irodalom) a magyar társadalomban.

A 22 tagú kutatócsoportban a történészeken kívül szociológus, művészettörténész, geográfus és irodalomtörténész is erősíti a csapatot. Ezenfelül további 20-25 kutatóval van tartanak fenn rendszeres, további 30-40 fővel alkalmi munkakapcsolatot.

 Közgyűlési tudományos előadás, a Magyar Tudomány különszáma

Egy hónappal a nemzetközi konferencia előtt, május elején az MTA 193. közgyűléséhez kapcsolódó tudományos előadások egyikét is Trianon témájának szentelik, amelynek előadója Ablonczy Balázs lesz. A további előadók hozzá hasonlóan az MTA kiválósági programja, a Lendület kutatócsoport-vezetői lesznek.

Forrás: MTA
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ha Önön múlna, melyik tudományágat támogatná, globális szinten?
Űrkutatás mindenekfelett!
A tengerek mélyének kutatása, igazán megérne pár milliárd dollár pluszt
Az emberi agy kutatását tartom fontosnak és ezt is támogatnám
A múlt, számos titkot rejt: több, jobban felszerelt régészeti csapatra és feltárásra lenne szükség
Nem foglalkoztat a tudomány
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását