A tájékoztatás szerint az állami vállalat nemcsak a forgalomban, hanem a bevételben is rekordot döntött, éves árbevétele az előzetes adatok alapján 37 milliárd forint lesz.
A közleményben részletezték, hogy 2019-ben a magyar légiforgalmi irányítók mintegy 758 ezer átrepülő járat közlekedését segítették a légtérben, míg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér le- és felszálló forgalma 6,5 százalékkal növekedett, így megközelítette a 122 ezret.
A repüléstájékoztató szolgálat által kezelt gépek száma tavaly némileg meghaladta a 65 ezret, ami több mint 9 százalékos forgalombővülést jelentett a 2018-as eredményhez képest.
A leglátványosabb változás ugyanakkor a Koszovó feletti magas légtérben történt, amelynek forgalommenedzsmentjét 2019 áprilisa óta immár határozatlan idejű szerződés keretében, a NATO megbízásából látja el a magyar léginavigációs szolgálat.
Az úgynevezett KFOR-szektorban egy év alatt 23 százalékkal nőtt a forgalom, a HungaroControl irányítói tavaly több mint 142 ezer járat biztonságos közlekedését tették lehetővé.
A közleményben kiemelték, hogy a társaság tevékenységével 2019-ben is jelentősen hozzájárult a nemzetgazdaság növekedéséhez, illetve az üzleti kapcsolatok, az áruszállítás és a turizmus fejlődéséhez. Az elmúlt évet a korábbiakhoz hasonlóan a nyereséges gazdálkodás és a stabil pénzügyi helyzet jellemezte - éves árbevétele az előzetes adatok alapján 37 milliárd forint körül alakul, beruházási teljesítménye eléri az 5,5 milliárd forintot, adózás előtti eredménye pedig várhatóan meghaladja a 2,5 milliárd forintot.
A vállalat a repülésbiztonság garantálása mellett kiemelkedő eredményeket ért el a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is - írják a közleményben.
Felidézik, hogy 2019. november 7-én életbe lépett a határokon átívelő szabad légtérhasználat, az úgynevezett SEE FRA (South East Europe Free Route Airspace), amelynek köszönhetően Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a légitársaságok által szabadon választott útvonalon, korlátozások nélkül közlekedhetnek a repülőgépek. Ezáltal csökken a légiközlekedés okozta környezeti terhelés, ugyanis a bevezetésével naponta átlagosan közel 20 ezer kilométerrel csökken az átrepülő járatok útvonala, ami napi 70 tonna üzemanyag-megtakarítást, 220 tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátást és 23 órával kevesebb repülési időt jelenthet - olvasható a közleményben.
