MSZP: feszültséget okoz az új egyházi törvény

Előbbi kimondja, hogy az egyházi intézmények világnézeti szempontból elkötelezettek, utóbbi pedig a világnézetileg semleges oktatást veti el.

Nyakó István, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának szocialista tagja csütörtöki tájékoztatóján felhívta a figyelmet a jövő héten szavazásra kerülő egyházi törvény 12. paragrafusára, amely szerint "az egyházi intézmények világnézeti szempontból elkötelezettek, így a felvételnél és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésénél, fenntartásánál és megszüntetésénél a sajátos identitás megőrzéséhez szükséges feltételek határozhatók meg".

Mint mondta, ez tanárok és az iskola más dolgozóinak elbocsátásához, valamint a diákok kicsapásához vezethet az egyházaknak átadott és átadandó intézményekben.

A politikus különösen aggályosnak tartotta, hogy több helyen, például Kecelen vagy Zsombón a település egyetlen iskolája veszíti el világnézeti semlegességét, így a szülőknek és diákoknak választási lehetőségük sincs. Emlékeztetett arra, hogy korábban az oktatási jogok biztosa is kifogásolta az ilyen eseteket.

Nyakó István felhívta a figyelmet az áprilisban elfogadott új oktatási törvény egy részére is, amely kimondja, hogy "az egyházi iskolák szervezeti és működési szabályzatában a tanároknak és a diákoknak, a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, jogokat, kötelességeket, illetve hitéleti tevékenységeket írhatnak elő, és aki ezeket megszegi, az ellen fegyelmi eljárás indítható".

Nyakó István szerint közelíthet a százhoz azon intézmények száma, amelyeket az önkormányzatok – legtöbbször finanszírozási okokból – átadnak valamelyik egyháznak vagy felekezetnek.

A politikus kifogásolta azt is, hogy az ilyen intézményben tanulók után jelenleg nagyobb támogatást fizet az állam, mint a felekezetileg semleges oktatásban részesülők után. A politikus bírálta azt is, hogy egyes önkormányzatok az átadást a szülők tudta és beleegyezése nélkül valósították meg.