Biszku-ügy az AB-nál

Az egykori kommunista vezető elleni büntetőpert az eljáró bíró függesztette fel arra időre, amíg indítványát az Ab elbírálja. Az Ab honlapján olvasható, hogy a testület – egy 1997-es állásfoglalása szerint – a bírói kezdeményezéseknek elsőbbséget biztosít. Az MTI érdeklődésére az Ab-n pénteken nem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy meddig tart majd a konkrét indítvány elbírálása.

A Fővárosi Bíróság sajtóosztálya előző nap közleményben tudatta, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság a nemzeti szocialista és kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt Biszku Béla ellen indult büntetőügyben az Alkotmánybírósághoz fordult, és az alkotmánybírósági határozat meghozataláig felfüggesztette az eljárást. A törvény szerint erre akkor van lehetősége az eljáró bíróságnak, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelyet alkotmányellenesnek vél.

Hol a határ?

Gulyás Gergely fideszes politikus csütörtökön a Lánchíd Rádió Sprőd című műsorában a Biszku-üggyel kapcsolatban azt mondta: jogos is lehet a bíróság véleménye, mert évek óta vita folyik arról, hogy hol vannak a szólásszabadság határai. Saját véleménye viszont az: Biszku Bélát nem azért kellene felelősségre vonni, mert azt állítja, hogy ’56 nem volt forradalom, hanem azért, mert az 1956 utáni felelősségre vonásoknak és tömeggyilkosságoknak az egyik részese és vezetője volt.

Biszku Béla egykori magas beosztású MSZMP-politikus, belügyminiszter ellen január végén emelt vádat az I. és XII. kerületi ügyészség a "nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" miatt. A vádirat lényege szerint Biszku Béla egy 2010. augusztus 4-én sugárzott televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tűntette fel.

Ellenforradalom

Biszku Béla tavaly augusztus 4-én, a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának mondta. Az egykori belügyminiszter úgy fogalmazott: elszenvedője volt a Rákosi-rendszernek és az általa máig ellenforradalomnak tekintett 1956-os eseményeknek, amelyek idején az angyalföldi pártbizottság titkára volt. "Nem akartam belügyminiszter lenni" – jelentette ki Biszku Béla, szavai szerint azonban a Politikai Bizottság döntése után "nem volt fellebbezési lehetőség", így övé lett a pozíció, négy miniszteri éve alatt pedig "a közbiztonság helyreállt az országban". A forradalom utáni megtorlásokról azt mondta: "akik a rendszer ellen vétettek, azok felelősségre vonását a rendszer kezdeményezte".

Saját szerepéről szólva úgy fogalmazott: politikai vezető volt, a megtorló ítéleteket – köztük a halálos ítéleteket – nem ő hozta. Tagadta, hogy a büntetőeljárásokba beavatkozott, így azt is, hogy kifogásolta "a fizikai megsemmisítések" alacsony számát, ugyanakkor elmondta, hogy a forradalom után indult eljárásokat nem tekinti koncepciós pereknek, mert azok, szerinte, "elkövetett cselekmények miatt" indultak. "Rettenetesen sajnálok minden embert, akinek az életét elvették vagy megcsonkították" – mondta azzal kapcsolatban, hogy a róla készült dokumentumfilmben Nagy Imrével kapcsolatban úgy fogalmazott, "megérdemelte a sorsát". A megtorlásokért nem kért bocsánatot.