Külföld
„A hadseregnek nincs politikai tapasztalata”
Bár Egyiptomban Mubarak lemondott, átadta a hatalmat a hadseregnek, felfüggesztették az alkotmányt és a parlament működését is, ezzel még nem oldódtak meg az ország problémái. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel elemeztünk.
Mubarak lemondott, a hadseregnek adta át a vezetést. Felfüggesztették az alkotmányt, feloszlatták a parlamentet. Mi jöhet még?
Az egyiptomi kormánypárt két és félmillió munkahely felett rendelkezik, ami elképesztően nagy szám. A gazdaság és a hadsereg nagymértékben összefonódott – ahogy bárhol ebben a térségben. Gyakorlatilag a tábornoki garnitúra kulcspozíciókat foglal el az egyiptomi gazdaságban. Mubarak megbukott azzal az elvével, hogy először rendet csinál, majd demokráciát, mert a rendet megcsinálta, viszont a demokráciát nem.
Mubarak elment, de eddig ez volt az egyetlen személycsere. A demokratikus változást a hadsereg ugyan meghirdette, de ez nehéz és rendkívül hosszú út. A tábornokok nem tudják, hogy mit tegyenek. A szakértői kormány létrehozása pedig szörnyen nehéz dolog, ráadásul a kulcspozíciókat a tábornokok jövőben is meg akarják tartani. Nincs a vezetésnek kidolgozott menetrendje. A hadseregnek nem célja a plurális rendszer kialakítása. Tantawi, a jelenlegi vezető (volt honvédelmi miniszter)sem fiatal már és a hadseregnek nincs politikai tapasztalata.
Milyen nyomás érkezik külföldről?
Óriási külső nyomás nehezedik Egyiptomra, hogy miként tartsa meg a Mubarak által megkötött szerződéseket, főleg a 1979-es, Izraellel kötött szerződést. Izrael nincs felkészülve egy háborúra és az izraeli hadsereg nincs "telepítve" az egyiptomi határokra. Egyiptom sincs fölkészülve.
Viszont könnyen kialakulhat egy új helyzet. Az USA vezérkari főnöke a legnagyobb titokban Izraelbe ment, hogy egyeztessen az amerikai, izraeli együttműködésről.
Az egyiptomi nemzetnek igazán egy dolog fontos: a megélhetés. Néhány napja megindult a menekültáradat Európába, óriási az illegális migráció, elsősorban Tunéziából. A kérdés az, hogy mi lesz holnap Egyiptomból.
Elképzelhető, hogy lesznek szabad választások?
Maróth Miklós professzor mondott egy mondatot erre, amiben minden benne van: "nem az számít ki szavaz, hanem hogy ki számolja a szavazatokat." A történelem folyamán ebben a térségben szabad választás soha nem volt. Minden kétséges, a jövőben bármi megtörténhet, de annak az ellenkezője is.
A térségre milyen hatással lehetnek az egyiptomi események?
Az arab világban Egyiptom nagyon fontos szerepet játszik a nagysága, fekvése, és a hadsereg mérete miatt. Egyiptom volt, van és lesz. Ha bármi történik ott, az továbbgyűrűzik a térségben. Ha a hadsereg veszi kézbe az irányítást, az is kivetülhet a térségre, de ha a civilek jutnak nagyon komoly pozícióhoz, akkor az is.
Elképzelhető, hogy egy olyan rendszer alakul ki Egyiptomban, ami Törökországban jellemző?
Azt mondják, hogy a Muzulmán Testvériség a török rendszert próbálja megvalósítani: a hadsereget kicsit hátrébb akarják szorítani és a világi rendszert pedig kis mértékben fölcserélnék egy vallási rendszerrel.
Ráadásul komoly támogatás jön Irán részéről, azért hogy a világi rendszert hátrébb szorítsák Egyiptomban. A térségben jelenleg létezik egy síita együttműködés, ennek a vezetője Irán és Törökország. Emellett van egy szunnita összefogás: ennek a vezetője Szaud Arábia és Egyiptom.
Mikorra várható, hogy rendeződik a helyzet?
Ezt nem lehet megmondani. Annyit tudunk előre, hogy néhány hónapon belül le fogják osztani a lapokat, de hogy ezek a lapok kinek a kezébe kerülnek, az megmondhatatlan. A legfonosabb, amit szem előtt kell tartaniuk, hogy az élelmiszerek ne dráguljanak tovább, mert a lakosságot ez zavarja, utcára is mentek maiatt. Az összes többi dolgot meg lehet magyarázni nekik.