Enyhítettek Zuschlag büntetésén

Az Ítélőtábla a volt politikust társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és annak kísérletében részben tettesként, bűnsegédként, illetve felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében, valamint felbujtóként elkövetett bűnpártolás vétségében mondta ki bűnösnek. Zuschlag János 2007. szeptember 21-e óta van előzetes letartóztatásban, így – az azóta eltelt időt beszámítva – 2013 szeptemberében szabadulhat. Az ítélőtábla mellőzte az elsőfokú bíróság által kiszabott vagyonelkobzást.

A táblabíróság döntése alapján a börtönbüntetésre ítélt vádlottak bűnszervezetben követték el tettüket, így nem bocsáthatók feltételes szabadságra. (A másodrendű vádlott, Lados István esetében korábban jogerőssé vált a kétéves büntetést kiszabó elsőfokú ítélet.)

A Szegedi Ítélőtábla a volt politikust társtettesként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében és annak kísérletében részben tettesként, bűnsegédként, illetve felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében, valamint felbujtóként elkövetett bűnpártolás vétségében mondta ki bűnösnek. (A másodrendű vádlott, Lados István esetében korábban jogerőssé vált a kétéves büntetést kiszabó elsőfokú ítélet.)

A táblabíróság a per harmadrendű vádlottját, Katus Ferencet három és fél év, a negyedrendű vádlottat, Őri Andrást két és fél év, az ötödrendűt, Krausz Csabát egy év, a hatodrendű vádlottat, Marsovszky Balázst egy év, a hetedrendűt, Kullai Tamást másfél év börtönre ítélte, a kilencedrendű vádlottal, Prácser Lászlóval szemben – aki első fokon letöltendő börtönt kapott – ötszáz napi tétel pénzbüntetést szabott ki. A tizenkettedrendű vádlott, Kubatov Iván büntetését egy évre mérsékelte a bíróság. Az ügy többi vádlottja kétszáz és háromszáz napi tétel közötti pénzbüntetést kapott.

A táblabíróság az elsőfokú bíróság által felvázolt tényálláson – néhány apróbb módosításon – kívül csupán annyit változtatott, hogy megállapította: az egyes civil szervezetek vezetői posztját betöltő vádlottaknak nem származott személyes hasznuk a bűncselekményekből.

Az ítélet szerint Zuschlag János és társai civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használtak fel a központi költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert támogatásokat. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a kiskunhalasi MSZP-alapszervezet működtetésére fordították.

A bűnszervezet minősítés kapcsán Maráz Vilmosné tanácsvezető bíró kifejtette, a vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a bűncselekményeket többen, hosszabb időtávon, egymás segítő tevékenységüket részben ismerve hajtották végre. Tevékenységüket Zuschlag János koordinálta, így tettük összehangolt volt. A bűnszervezetben részt vevő vádlottak tevékenységének elsődleges célja nem a személyes haszonszerzés, hanem az volt, hogy forrásokat biztosítsanak a politikai ifjúsági szervezetek programjaihoz.

A táblabíróság megállapította, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság a szükségesnél szélesebb körű bizonyítást folytatott le az elsőfokú eljárás során, s ezzel hozzájárult a per elhúzódásához.

Az ítélőtábla döntése alapján az elsőfokú bíróság tévesen rekesztette ki az enyhítő körülmények közül az elsőrendű vádlott esetében a kár megtérítését – Zuschlag János 50 millió forintot fizetett vissza -, ebből a szempontból a táblabíróság álláspontja alapján lényegtelen, hogy a férfi nem adott magyarázatot a pénz eredetére.

A fellebbviteli tárgyalás során a vádlottak és a védők bizonyítani tudták a vagyonelkobzással érintett ingatlanok és pénzösszegek törvényes eredetét – adta indokát a bíró a vádlottakkal szemben kiszabott mellékbüntetés mellőzésének.