Gazdaság / HR
Váltsunk vagy ne váltsunk?
A héten kiadott PSZÁF közlemény szerint megéri a svájci frank alapú hiteleket euróra váltani. Binder István PSZÁF szóvivőt és Bod Péter Ákos közgazdászt kérdeztük arról, hogy ez valóban így van-e.
„Az ügyfeleknek és hitelintézeteknek is előnyös a svájci frank alapú hitelek átváltása euróra” – mondta Binder István, majd hozzátette: „az ügyfelek számára nagyon sok esetben az jelenti a problémát, hogy ők egy meghatározott havi törlesztő részlettel számoltak a hitelfölvételkor. A svájci frank esetében sokkal erőteljesebb a kilengés, mint az eurónál. Akár gyengülésről, akár erősödésről van szó.”
Ez az árfolyamingadozás sok család életét keseríti meg, hiszen ha a svájci frank erősödik, akkor annyira megugorhat a havi törlesztő összegek, hogy azt nem tudják a havi jövedelemükből fedezni.
„Persze az is lehet, hogy a következő hónapban visszaerősödik a forint, és kisebb lesz a törlesztő részlet” – mondta a PSZÁF szóvivője, de felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére az adós már belekerülhetett egy olyan késedelembe, ami súlyosabb következményekkel is járhat.
„Az eurónál azt látjuk, hogy a kilengése sokkal kisebb és a forinttal is jobban együtt mozog” – így a PSZÁF szóvivője.
Világos logika
„A PSZÁF ajánlása nem üzleti javaslat, ez egy befektetési tanács. Lehet, hogy valaki rosszabbul jár az átváltással de a logika az világos” – mondta minderről Bod Péter Ákos.
Abban mindkét szakember egyetért, hogy az euró jóval stabilabb, mint a svájci frank, ezért kisebb kockázatot vállal az, aki euróban adósodik el.
„Viszont ha valaki előnytelen pillanatban váltja át a hitelét, akkor a hitelidőszak végéig be van zárva egy előnytelen tranzakció-ügyletbe” – figyelmeztetett Bod Péter Ákos.
Bedől vagy sem?
A görög és az ír válság kapcsán sokan elkezdték félteni az euró stabilitását is. Viszont Binder István pozitívan tekint a jövőbe: „ebben az ügyben irányadó lehet Orbán Viktornak az a nyilatkozata, melyben hangsúlyozta, hogy Magyarország azok közé tartozik, akik hisznek az euró jövőjében.”
„Néhány, periférián lévő ország gazdasági bajai miatt van izgalom – mondta Bod Péter Ákos – de a távlati elemzés az nem hetekben gondolkodik, hanem években vagy évtizedekben. Egyébként is hosszú lejáratú hitelekről van szó.”
„A közös európai valuta mögött olyan gazdaságok vannak, mint Franciaország, Németország, Hollandia, Ausztria. Ezek a nagyobbak, róluk most kevesebb szó esik a hírekben, nem úgy, mint Írországról, Görögországról vagy Portugáliáról” – mondta Bod Péter Ákos.
„Középtávon arra lehet számítani, hogy az euró helyzete stabilizálódik. Erre irányul egyébként az egész 2011-es európai stratégia, ez áll a magyar elnökségnek a középpontjában is. Ha sikeresen lezárul ez a szakasz, akkor arra is lehet számítani, hogy az euró stabilizálódik” – véli Bod Péter Ákos.
Forintra váltás
Adja magát a gondolat, ha már átváltjuk a hitelünket, akkor miért ne váltsuk forintra, ha már az a nemzeti valutánk.
„Hosszú távon gondolkodva a forint egy átmeneti devizanemet jelent Magyarországon. Előbb-utóbb euró lesz Magyarországon is. Nem érné meg egy kétszeres átlépés” – mondta erre a fölvetésre a PSZÁF szóvivője.
„Ha abban reménykedünk, hogy a forint stabilizálódik akkor az sem abszurd, ha valaki forintra vált. A forintnak is vannak ingadozásai, ezek 2011-ben is nagyok lehetnek. Viszont középtávon abban reménykedünk, hogy stabilizálódik a forint és az euró zónába is bekerülünk” – mondta Bod Péter Ákos.
A hitelintézetek számára kockázatot jelent, ha van egy késedelmes vagy várhatóan késedelmes ügyfélkör. Ezért jelentős tartalékokat kell felhalmozniuk, arra az esetre, ha az ügyfeleik nem tudnak fizetni. Ez holt tőkeként bent áll a bankok páncélszekrényében. Nem tudnak vele mit kezdeni, nem tudják fialtatni, visszaforgatni.
Ha az ügyfélkor kockázata csökken, akkor ezeket a tartalékokat föl lehet szabadítani. Ez azt jelenti, hogy a hitelintézeteknek is megéri ezeknek az átalakítása