Schöpflin: a Nyugat saját hitelességét veszélyezteti

A Nyugat szerinte helytelenül jár el, amikor például úgy tesz, mintha Oroszországban demokrácia lenne – mondta a történész-politológus A Kihívások a demokráciával szemben című előadásában.

Schöpflin György arról beszélt, hogy a kommunista rendszerek 20 évvel ezelőtti összeomlásával az ideológia, a totalitarianizmus eltűnt, de a kommunizmus maradványai azóta érdekes módon megpróbálják reprodukálni magukat; a félig autoriter technikákra alapozó "majdnem kommunista államokat" egy egységes, egycsatornás kommunikációs tér kialakítása jellemzi, amelyben a Nyugat nyelvét használják.

A szakértő kifejtette: az előző rendszer elemei a radikális változások ellenére megmaradtak. Felidézte, hogy a kommunizmus egy olyan rendszert próbált létrehozni, amelyben monopolizálták a hatalmat és a legitimációt. Egy hegemonikus hatalom gyarmatosította a népet, nyugati értelemben hamis modernitás jött létre, át akarták alakítani az embereket a társadalom passzív tagjaivá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunizmus bukása óta a nemzetközi környezet és a nyugati demokrácia is megváltozott; a világ – egyfajta globalizáció keretében – ma már a korábbinál barátibban bánik az autoriter társadalmakkal. Erre példaként említette Venezuelát, Bolíviát vagy Iránt és Kínát, hozzátéve, Oroszország sem demokrácia, hanem egyfajta irányított demokrácia.
A hatalom teljes birtoklása elérhetetlen és kontraproduktív a "majdnem kommunista államokban", ahol a hatalom gyakorlását a kormány által gyakorolt félig autoriter technikákra alapozzák.

Az egységes, egycsatornás kommunikáció térben a Nyugat nyelvét használják. "A szavak a helyükön vannak, de teljesen mást értenek alatta" – mondta, és példaként említette, hogy az ukrán külügyminiszter a Nyugaton elismert demokratikus vívmányokról tartott előadást nemrég az EU-ban.

"A beszélő az igazság előadása közben úgy beszél, ahogy azt mi hallani akarjuk" – mondta Schöpflin György, és hangsúlyozta, ez aláássa az intézmények tekintélyét.

Ezekben az államokban a hatalom uralja a kommunikációs folyamatot, jóllehet az internet elterjedésével nehezebbé vált az alternatív vélemények elnyomása. A kommunikációs tér dominálása kapcsán utalt a bloggerek elnyomására Kínában vagy Iránban.

A történész-politológus rámutatott: ez a kommunikációs dominancia a kommunista időkből származik, amikor a legtöbb intézmény nagyjából-egészében kirakatként működött. Véleménye szerint ez nagyon nehézzé teszi az elszámoltathatóságot, amely a demokrácia kulcseleme.
Schöpflin György azt mondta, az "autoriter modernitásban" az ellentmondás nagyon alacsony fokát tűrik el, nem létezik alternatíva.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat egyre kevésbé vonzó modell, terjed az a nézet, hogy a modernitásnak több útja van. Újdonság, a történelem során először következett be, hogy a nem nyugati világban létrehozták azokat az erőforrásokat, amelyekre támaszkodva közölhetik: köszönik szépen, ők másként akarják csinálni, nem érdekli őket, mit gondol a Nyugat.
Schöpflin György a jövő egyik nagy kérdésének nevezte, hogy mennyire lesznek képesek rugalmasan reagálni a globális, például környezeti kihívásokra az új félautoriter, félmodern rendszerek.

Hans Kaiser, a konferenciát társszervezőként jegyző Konrad Adenauer Alapítvány elnöke arra intette a hallgatóságot: Közép-Európa ne legyen türelmetlen, a rendszerváltoztatás előtti diktatúrák nagy pusztítást végeztek a fejekben, nem lehet mindent egyik napról a másikra eltakarítani. Mindenkinek kötelessége, hogy a rá bízott szabadsággal felelősséggel bánjon, az államnak ennek felelősségével kell tevékenykednie.

"Maradjanak igényesek, a demokrácia alapelve a vélemények ütköztetése és konszenzus elérése" – hangsúlyozta, és hozzátette, nem kell kétségbe esni, ha a dolgok nem a várakozások szerint alakultak. "Sose bukjon le a szabadság, az emberiesség és a béke csillaga" – fogalmazott.

A Schmitt Pál köztársasági elnök fővédnökségével, szakmai szervezetek és civil alapítványok által kezdeményezett kétnapos tudományos konferencia második napján, pénteken a szakértők olyan témákkal foglalkoznak, mint a közép-európai alkotmányozás, a nemzetiségi és kisebbségi jogok, valamint a demokrácia, pártok és civil társadalom kérdése.