Kultúra
Emlékszoba a kályhamúzeumban
Akár a mesterképzés országos központja is lehet a győri kályhatörténeti gyűjtemény, amelynek Fruhmann Antal kályhásmester hajdani lakóháza és műhelye ad otthont.
A jónevű mester végrendeletében a múzeumra hagyta az ingatlant, ahol rövidesen megteremtik a gipszmintakészítés feltételeit is – mondta Tanai Péter, a Xántus János Múzeum néprajzosa, projektmenedzser az MTI-nek kedden.
Az oktatótér létesítéséhez 34,5 millió forintot nyertek a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében – ismertette a szakember. Ebből az összegből 16 munkaasztallal rendezik be a műhely fölötti szintet és érintőképernyős oktatótáblát is beszereznek.
Az 1986-ban elhunyt Fruhmann Antal hagyatékában mintegy 750 gipszminta is található: a kályhacsempék többgenerációs negatívjai a szakma számára különleges értéket képviselnek. A mintakincs megóvása fontos feladat, s nem kevésbé az is, hogy a negatívok segítségével újra el lehessen készíteni a különféle mintázatú csempéket – érvelt a projektmenedzser.
Azt szeretnék, hogy a gyűjtemény, továbbá a kályhásmesterségről készülő elektronikus adattár és az oktatótér ide vonzza a szakmát, és a gyűjtemény a cserépkályhásság kutatóhelyeként is szolgáljon. Ebben a környezetben a leendő kályhásmesterek vizsgát is tehetnek – hangoztatta Tanai Péter.
A felújított lakóház egyik helyiségét emlékszobává alakították az adományozó tiszteletére. A lakóház rekonstrukciójával egy időben az udvaron pavilont emeltek, ott kapott helyet a Xántus múzeum kályhagyűjteménye, amely a XVII. század végétől a XX. század első feléig szemlélteti a kályhásipar fejlődését. Az állandó kiállítás legrégibb darabjai a hatalmas barokk kályhák, amelyek kastélyok nagy belmagasságú termeinek díszei voltak. A múlt század elejét pedig a szecessziós, karcsú polgári kályhák reprezentálják a kollekcióban.