Az intézményvezetők ugyanis saját hatáskörben bővíthetik az államilag szavatolt munkaszüneti napok számát, az alkalmazottakkal kötött kollektív munkaszerződésben szabályozva azt. Kovászna megye tanácsához hasonlóan a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is így járt el. Szerinte március 15-e szabadnappá tétele jelzés a bukaresti parlamentnek, hogy igénylik ezt a romániai magyarok.

A háromszéki kezdeményezésekre való hivatkozással – véli Antal – a törvényhozást is könnyebb lesz rábírni, hogy munkaszüneti nappá nyilvánítsa március 15-ét.

Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba a lapnak elmondta, hogy az általa vezetett önkormányzatnál már két éve szabaddá teszik a magyar nemzeti ünnepet az alkalmazottak számára.

Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, hogy minden iskolának, óvodának lehetősége van arra, hogy tanévenként öt napot pedagógiai céllal szabaddá tegyen. Ezeken a napokon külön programot lehet szervezni a diákok számára.

A Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzatok alkalmazottai nemzetiségtől függetlenül egyetértenek a kezdeményezéssel – nyilatkozta a lapnak Ferenc Tibor, a helyi önkormányzati alkalmazottakat képviselő Nova Vita szakszervezet elnöke.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt kormányzó Demokrata-Liberális Párt háromszéki szervezetének elnöke nem lát kivetnivalót a székelyföldi önkormányzatok szándékában. "A székelyföldi románok már úgyis megszokták, hogy március 15-én megáll az élet a hivatalokban. Teljesen természetes, ha a magyar ünnepet hivatalosan is munkaszüneti nappá nyilvánítják. Meg kellene tanulnunk tisztelni egymás ünnepeit" – nyilatkozta a lapnak a politikus.