Költségvetés 2011-gurulnak az adóforintok

Jobbik: a rendkívüli adókra nem lehet hosszútávon támaszkodni

Hegedűs Tamás, a párt vezérszónoka a költségvetés általános vitájában hangsúlyozta: a Jobbik ugyan egyetért a válságadók kivetésével, de rendkívüli adókra nem lehet hosszútávon támaszkodni. Szerinte nem látszik, a kormány gazdaságpolitikája hogyan lesz fenntartható, ami felveti annak veszélyét, hogy a kabinet évek múlva, az ágazati különadók kivezetésekor megszorításokra kényszerül.

A Jobbik vezérszónoka arról is beszélt, hogy bár a javaslat indoklásában megnevezett legfontosabb célok támogathatók, az előterjesztésből az derül ki, hogy a közbiztonsági, egészségügyi, oktatási ráfordítások stagnálnak. "Mi lenne, ha nem ezek lennének a prioritások?" – tette fel a kérdést.

Kitért arra, a költségvetési tervezetből nem világos, hogy a kormány mitől reméli a foglalkoztatás növekedését, ezt véleménye szerint a személyi jövedelemadó csökkentése önmagában nem alapozza meg.

KDNP: a cél a gazdasági növekedés duzzasztása

A költségvetés alapvető célja a gazdasági növekedés beindítása, amelynek eszköze a foglalkoztatás növelése – mondta a költségvetési törvényjavaslat hétfői általános vitájának kezdetén a KDNP vezérszónoka.

Hargitai János hozzátette, mindezt úgy akarják megvalósítani, hogy semmi se veszélyeztesse a költségvetés stabilitását.

Leszögezte, hogy minden módon tartani akarják és fogják az államháztartás 3,8 százalékos hiánycélját, miközben eredményszemléletű hiányként 2,94 százalékkal kalkulálnak.

Mesterházy: át kell gondolni a költségvetést

Mesterházy Attila azt javasolta a kormánypárti képviselőknek, hogy hallgassanak a lelkiismeretükre és gondolják újra a jövő évi költségvetést, mert még nem késő fenntarthatóbbá, igazságosabbá, és stabilabbá tenni a javaslatot. A szocialista frakcióvezető a költségvetési törvényjavaslat hétfői expozéjában hangsúlyozta: ebben a formájában ez a költségvetés minden idők legfelelőtlenebb költségvetési törvényjavaslata, ezért nem támogatják.

Álláspontja szerint az indítványt józan ésszel és felelősséggel nem lehet támogatni és ha kormánypárti képviselők mégis megszavazzák, annak feltétlen lojalitás, vagy a cinizmus lehet az oka. Mindkettő elfogadhatatlan – szögezte le.

Véleménye szerint a törvényjavaslat nem a talpra állás, hanem megalapozatlanság és a jövő felélésének költségvetése. Életveszélyesnek nevezte a tervezett büdzsét, amely a túlzott önbizalomtól és optimizmustól kártyavárként omolhat össze, ha valami nem a kormány számításainak megfelelően alakul.

Mesterházy Attila azzal vádolta a kormányt, hogy több millió ember pénzét, jövőjét és megtakarítását teszi ezzel kockára.

Lázár:  fontos a 2,8 százalékos hiánycél tartása

A 2011-es költségvetés leginkább azt üzeni, hogy a 2,8 százalékos hiánycél tartása a legfontosabb – jelentette ki hétfőn a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájában, a parlamentben Lázár János, a Fidesz vezérszónoka.

A szocialista párt az elmúlt nyolc évben Magyarországot Európa hazug emberévé tette, "így nekünk különösen kell ügyelnünk arra, hogy betartsuk azt a hiányt, amit megígérünk" – mondta a Fidesz frakcióvezetője, majd a szocialistákhoz fordulva hangsúlyozta: "mi ebben nem játszhatunk, nem hazudozhatunk, ahogy önök tették". A jelenlegi kormányoldal nem engedheti meg magának, hogy meghamisítsa Magyarország mérlegeit, mint ahogy azt az MSZP többször megtette – fűzte hozzá Lázár János.

Kopits György: kockázatos a költségvetési politika

Kiemelte: a költségvetési törvényjavaslatban felvázolthoz képest az egyenleg akár a GDP fél százalékkal is jobb lehet 2011-ben.

A tanács elnöke azonban kétségét fejezte ki abban a tekintetben, hogy a teljesül a kormány terve, miszerint 400 ezer új munkahely létesül középtávon. Ehelyett csak 100 ezer új munkahellyel számol a Költségvetési Tanács – mondta Kopits György.

Elmondta: a kormány hároméves kitekintésében a Nyugdíjbiztosítási Alap 2011 után is folyamatosan egyensúlyban van, ehhez szükséges a magánnyugdíj-pénztári vagyonokból származó, mintegy 530 milliárd forintos elszámolt bevétel. A kormány a 2011-ben felhasznált 530 milliárd forinton felüli vagyonrészt az államadósság csökkentésére kívánja fordítani – mondta. Nem elképzelhetetlen, hogy 2013 után a költségvetésben tartósan 500 milliárd forint hiány alakulhat ki – húzta alá az elnök.

Domonkos László: szükségessé válhat a kiadások átfpgó felülvizsgálata

A jövőre tervezett adóbevételek csaknem fele teljesíthető az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint, amely ugyanakkor úgy véli, hogy magas a közepes kockázatú, és kisebb a magas kockázatúnak minősülő adóbevételek összege – mondta Domokos László, az ÁSZ elnöke a jövő évi költségvetési törvényjavaslat expozéjában, hétfőn a parlamentben.

A 2011-es törvényjavaslat jobb mint a tavalyi, de "van amit lehet még rajta javítani" – mondta Domokos László.

Hangsúlyozta: az új adóként tervezett – és egyébként magas kockázatúnak minősített – hitelintézeti járadék és egyéb válságadók átmeneti forrásbővítő hatásának elmúltával, több éves távlatban, a bevételek jelentős növekedésének elmaradása esetén, a kiadások szerkezetének átfogó felülvizsgálata válhat szükségessé.

Matolcsy: Magyarország egyedülálló lesz az unióban

A 2011-es költségvetés lehet Magyarország uniós csatlakozása óta az első, amelyben az ország teljesíti a vállalt 3 százalék alatti hiány mértékét és három fordulatot indít be: csökkenhet az államadósság mértéke, bővülhet a fogyasztás, a beruházás, a foglalkoztatás mértéke, illetve csökken a jövedelem- és az adócentralizáció. Matolcsy György a jövő évi költségvetés hétfői expozéjában elmondta: egy év alatt meg kell történnie a pénzügyi konszolidációnak, a megújulásnak; a szerkezeti reformokat tavasszal ismerteti a kormány.

A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet: a 2011. évi költségvetés egy új, remélhetőleg hosszú konszolidációs történelmi korszak elejének első költségvetése.

Matolcsy György a büdzsé sarokszámait ismertetve kiemelte: az eredményszemléletű hiány 2,94 százalék, a pénzforgalmi hiány 2,8 százalék, az elsődleges egyenleg pedig 0,8 százalék lesz.
Elmondta még, hogy a büdzsé három alapfeltételezésre épül: jövőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos inflációval számol és azzal, hogy "nem romlik a külső világ".
Matolcsy György szerint a büdzsé három fordulatot indít be: az állandóság mértéke jövőre 79- 80 százalékról 78 százalék körüli szintre csökkenhet; sikerülhet egyszerre bővíteni a fogyasztást, a beruházásokat és a foglalkoztatást; a jövedelemcentralizáció 3 százalékkal csökkenhet, az adócentralizáció pedig 36 százalékra csökken.

A jövő évi költségvetés három fő eszköze – fűzte hozzá a miniszter – a szigorú költségvetései politika, az adóreform és a szerkezeti reformok.

A nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a kormány örökölte a szigorú költségvetési politikát, de a konzervatívok amúgy is szeretik ezt alkalmazni, ha az növekedéssel és a foglalkoztatás bővítésével jár együtt.

Az adóreformról azt mondta: ez az elmúlt húsz év legnagyobb adó-átalakítása, a szerkezeti reformok pedig Magyarország elkövetkező 10 évét megnyerik számukra.

Matolcsy György kiemelte: mindezek eredményeként jövőre Magyarország lesz – Svédország mellett – az egyetlen olyan uniós tagállam, amelynek csökken a GDP-hez mért adósságállománya.

A nemzetgazdasági miniszter szerint öt feladatot szükséges teljesíteni ahhoz, hogy Magyarországon megtörténjen a tartós költségvetési konszolidáció.

Matolcsy György a hosszú távon szükséges lépések között említette egymillió új munkahely létrehozását, azon belül "minél előbb minél többet". Elmondta: az egymillió új munkahely mintegy ezermilliárd forint többletet eredményezne a költségvetésben, ami "rendbe tehetné" a jelenleg 900 milliárdos hiányt mutató állami nyugdíjkasszát.

A beruházási rátát 25 százalék közelébe kell emelni, az állami bürokráciát pedig legalább a negyedével szükséges csökkenteni – sorolta, hozzátéve: a bürokrácia leépítése 6-800 milliárd forintos megtakarítást hozhat.

A tartós költségvetési konszolidáció feltétele, hogy Magyarország a következő években tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedést érjen el, valamint az, hogy egyensúlyba hozzák a jelentős hiánnyal küzdő nyugdíjkasszát és egészségügyi kasszát – ismertette. Kitért arra, hogy a kormány várakozása szerint a magyar gazdaság 2013-ban és 2014-ben képes lesz a 4-6 százalék közötti növekedésre.

A nemzetgazdasági miniszter kijelentette: a mindehhez elengedhetetlen szerkezeti reformokat a kormánynak jövő év kora tavaszán – konzultációkat követően – ismertetnie kell, "ezt várja saját lelkiismeretünk, az egész világ, az Európai Unió".

Hozzáfűzte, hogy a jövő év tavaszán elkészülő dokumentumban – amelyet szavai szerint nevezhetnének nemzeti megújulási munkatervnek, vagy növekedési és stabilitási programnak – tisztázni kell az összes szerkezeti reform "lépéseit, mélységét, kiterjedését és ütemezését", illetve azt, hogy miből mennyi megtakarítást várnak.

@@

Aláhúzta azt is: az előző kormány 2009-ben az idei költségvetést 3 százalékos "fekete lyukkal", csalással tervezte meg.

A nemzetgazdasági miniszter azt mondta: emiatt kellett az új kormánynak "nagyon kockázatos, brutális bankadót és válságadót bevezetnie".

A világgazdaságban lezajlott sikertörténeteket ismertetve beszélt az Amerikai Egyesült Államokban 1930-as években végrehajtott pénzügyi konszolidációról, a New Deal-ről; az angolszász modellről, amelyben szintén a foglalkoztatás volt a középpontban; Németország második világháború utáni gyors felépüléséről; és az ázsiai kis tigrisek modelljéről.

Ezek a külföldi példák azt üzenik – fűzte hozzá -, hogy az erős állam jól megfér az erős versennyel, és hogy lehet alacsony állami újraelosztással, adóteherrel működtetni a gazdaságot, lehet egyszerre gyors a növekedés és kiegyensúlyozott a költségvetés, és magas a foglalkoztatottság; a siker lehet gyors.

Szerinte lehet építkezni a XX. századi magyar történelemből is, lehet meríteni a sikeres magyar pénzügyi konszolidációból is. Itt az 1924-27 közötti időszakról, az 1930-as világválság utáni évekről és az 1946-ban kezdődött újjáépítésről szólt.
 
Orbán: modellértékú lesz az új adórendszer

A kormányfő azt mondta: a magyar modell fair adózást vezet be, példaértékű lesz a mértéke és a gyermekek számának figyelembe vétele miatt. Úgy vélekedett, hogy ebben az adórendszerben érdemes lesz nyíltan többet dolgozni, többet keresni, a rendszer leegyszerűsíti az adózást és családbarát lesz, valamint beindítja a gazdasági növekedést.

Orbán Viktor szerint ahhoz, hogy jövőre sikerüljön a megújulás, tisztában kell lenni azzal: sikeresen változatni csak józan ésszel, határozottan lehet, illetve nem szabad megtorpanni.

Ez lesz a megújulás éve?

A miniszterelnök úgy fogalmazott: az előttünk álló egy évnek a megújulás évének kell lennie.
Mindazt, ami gátolja a megújulást, meg kell változtatni, rossz szokásokhoz ugyanis nem szabad ragaszkodni, mert azok visszahúznak – hangsúlyozta.

A miniszterelnök a jövő évi költségvetési törvényjavaslat expozéjában kifejtette: olyan új költségvetésre van szükség, amely az eddigiektől élesen eltérő filozófiára, az együttműködés gazdaságpolitikájára épül.

2011-ben új alkotmány kell, amely az erős és sikeres Magyarország megteremtését szolgálja. Úttörő adórendszerre van szükség, át kell alakítani az egészségügyet, az oktatást – sorolta, hangsúlyozva, hogy a megújulás évében olyan országgá kell alakítani Magyarországot, ahol nem fordulhat elő, hogy a szabályok ellenkezzenek az emberek igazságérzetével, ahol soha többé nem fordulhat elő az, hogy békés emberekre uszítják a rendőrséget.

Orbán: várhatóan csökken az államadósság

A kormányfő szerint a 2011. évi költségvetéssel a kormány megállítja az államadósság-növekedést, az új költségvetés az adósságcsapdából való szabadulás első lépése, egy átfogó gazdaságpolitika egyéves, jövő évre eső szakasza.

A kormány ezt a gazdaságpolitikát folytatja majd; a gazdasági növekedéssel emeli a nemzeti össztermék mértékét, a hiányt tartósan 3 százalék alatt tartja és szerkezeti reformokat indít be – emelte ki Orbán Viktor.

Közölte: ma az államadósságunk meghaladja a 20 ezer milliárd forintot, minden magyar állampolgár fejenként 2 millió forintnyi terhet cipel a hátán. Hozzátette: 2010-ben 1.200 milliárd forintot meghaladó összeget kellett fordítani adósságkezelésre; adósságszolgálat és adósságtörlesztés nélkül a 2011-es költségvetés nem 3 százalékos hiányt, hanem 8 százalékos többletet mutatna.

Orbán: teljes megújulás kell

A miniszterelnök szerint teljes megújulásra van szükség egy erős, stabilan növekvő gazdaság megteremtéséhez, tíz év alatt egymillió új munkahely megteremtéséhez és ahhoz, hogy minden magyarnak biztosítani tudják a hazájában való tisztes megélhetés lehetőségét.

Orbán Viktor ezt hétfőn mondta a jövő évi költségvetési törvényjavaslat expozéjában, a parlamentben.
A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok készek a megújulásra és a változásra, tavaszi döntésükkel Európa legstabilabb politikai többségét, kormányát hozták létre. Ez versenyelőnyt jelent, s ezt be is kell váltani, "erre egy évünk van" – mondta.

Mesterházy: igazságtalan a jövő évi költségvetési terv

Mesterházy Attila pártelnök hétfői sajtótájékoztatóján a felelőtlenség, a fenntarthatatlanság és az igazságtalanság költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsé tervezetét.

Hozzátette: a 2011-es költségvetés várhatóan minden idők legfelelőtlenebb költségvetése lesz, mivel téves feltételezésekre, nagyotmondásra és alkotmányellenes javaslatokra épül.

A szocialista frakcióvezető-pártelnök emlékeztetett arra: az idei költségvetés készítésekor az akkori ellenzékben lévő Fidesz ezerötszáz módosító indítványt nyújtott be, de azok most hiányoznak.

 

LMP: ez a "toporgás költségvetése"

Az LMP szerint a tervezett büdzsé fenntarthatatlan és igazságtalan, a "toporgás költségvetése" – jelentette ki a párt három politikusa, Scheiring Gábor, Jávor Benedek és Kaufer Virág, közös, parlamenti sajtótájékoztatójukon.

Scheiring Gábor úgy fogalmazott, egyértelműnek tartják a kormány üzenetét: "munkahelyteremtés helyett leépítés, felelős gazdálkodás helyett újabb költségvetési lyukak, tiszta beszéd helyett újabb trükkök százai."
Hozzátette, hogy leépítik a humán szférát, az oktatást, az egészségügyet, a szociális ellátásokat és a környezetvédelmet, miközben az adóreform "alulról vesz el és fentre oszt". Közölte: ezzel szemben az LMP saját, korábban bemutatott javaslataiban világosan fogalmaz.