Belföld
Zacher: le kell bontani az iszapos házakat
Az iszapkatasztrófa helyszínére többen is visszaköltözhettek, de a veszély még nem múlt el. Az iszapot még sokáig takarítják. Zacher Gáborral, a Péterfy Sándor Utcai Kórház toxikológiai osztályának főorvosával beszélgettünk.
Mekkora a veszély most a katasztrófa által sújtott területen?
A tegnapi mérések alapján, amelyek rendelkezésünkre állnak, azt mutatják, hogyha befejeződik az iszap eltakarítása, és megtörténik a beszántás, akkor élhető lesz a környezet.
Amikor az elmúlt időben azt mondtam, hogy veszélyes a környék, akkor lényegesen magasabb volt a levegő porszennyezettsége. Ezt a mérések is igazolták, de azt nem lehetett látni, hogy mi lesz később. Ma a levegő porszennyezettségének az értéke 50-60 százalék, ez korábban volt két és félszeres (250 százalék – a szerk.)
Most van-e veszély?
Persze, amíg ez az anyag ott van, addig potenciális veszélyt okoz, mert addig érintkezik az emberrel. Ezért kell úgy, ahogy van az összes anyagot onnan elvinni. Azok a házak, amelyekbe belefolyt maga az anyag, az tartósan élhetetlen. Az összes házat, úgy ahogy vannak, el kell bontani.
A mostani adatok viszont azt mutatják, hogy a veszély teljesen lecsökkent a tíz nappal ezelőttihez képest.
Azon a területen, ahova kifolyt az iszap, ott most sem élnek az emberek, hanem védőruhába öltözött tűzoltók és katonák dolgoznak.
Meddig lesz hatással ez a környezetre?
A szakemberek azt mondják, hogy tíz centi mélyen érintette a talajt az iszap, ami az iszap elszállítása után egy mélyszántással eltávolítható, de az biztos, hogy nem nő ott egyből egy égig érő diófa. Kell egy rekultivációs folyamat.
A károsult házaknál csak az elbontás jöhet szóba?
Igen. Ha mindent kitakarítanának a házakból, akkor is maradnának olyan repedések, amelyekben benne marad az iszap, és ez mérgező lenne. A terület nem annyira veszélyes, mint azt én korábban mondtam, de hosszú távon ezek a házak azok lennének.