Orbán: magánérdektől mentes szférává kell tenni az államot

A közterhek arányos elosztásában, a munkahelyek teremtésében és megőrzésében, valamint az értelmetlen bürokráciával és a rossz szabályokkal szemben.

Bajnai: nem engedett el a kormányunk fizetési kötelezettségeket

Orbán Viktor hétfőn, a második akcióterv részleteit ismertetve a távközlési és energiacégeket, illetve a kereskedelmi láncokat sújtó adóról azt mondta, az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel. Közölte, négy nappal a választások második fordulója után, április 29-én, az akkor leköszönő kormány olyan szerződést kötött nagy energiacégekkel, amellyel az állam 178 milliárd forintról mondott le az adófizetők pénzéből.

A Bajnai-titkárság közleménye emlékeztet: az Országgyűlés 2008. november 10-én egyhangú szavazással, így a Fidesz szavazataival fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé tette, hogy az erőművek a hosszú távú áramvásárlási szerződésekkel összefüggésben visszafizetendő állami támogatásból leírhassák a meg nem térült beruházásaikat.

A szabályozást az Európai Bizottság is jóváhagyta – olvasható a dokumentumban.
A Bajnai-kormány hivatali ideje alatt a feladatkörrel rendelkező minisztérium mindössze egy jegyzőkönyvben tudomásul vette az erőművek nyilatkozatát arról, hogy miután a tényleges visszafizetési kötelezettségük nulla vagy igen alacsony, elállnak a visszafizetési kötelezettségük miatt nemzetközi választott bíróság előtt indított eljárásoktól – szögezi le a volt miniszterelnök közleménye.

Garancia kell a családoknak

A kormányfő hétfőn a parlamentben a második akciótervet ismertető beszédére adott ellenzéki felszólalásokra reagálva leszögezte: a személyi jövedelemadó-rendszer átalakításánál többre vállalkoznak, mint a családi adókedvezmény megadása. A jövőben az állam a gyermekek eltartásához szükséges bizonyos jövedelmeket nem adóztatja meg, azaz ezt a pénzt nem veszi el az emberektől – hívta fel a figyelmet.

Orbán Viktor közölte: az új adórendszerrel mindenki jó jár, azzal senki sem jár rosszabbul.
A válságadó kapcsán aláhúzta, hogy az nem piacszabályozási eszköz; változtatni kell komoly szabályozási kérdéseken is, de azt nem ezzel adóval akarják megoldani.

Az adócsökkentés kapcsán a miniszterelnök kitért arra is, szólnak érvek a radikális járulékcsökkentés mellett a gazdasági növekedés beindítás érdekében, de a kormány azt nem tudja egyszerre meglépni az adócsökkentéssel.

Úgy fogalmazott: ha az országot nem adósították volna el "nyakig", ha nem lopták volna ki a "szemét" is, akkor lehetne a kettőt együtt meglépni. Először a gazdaság lelkének, a tisztességnek, a méltányosságnak, a fair versenynek szabályait kell helyreállítani – vélekedett a kormányfő, aki szerint ezért kell először az adórendszert átalakítani.

Arra az ellenzéki felvetésre, hogy a válságadó terhét az érintett szektorok tovább hárítják majd az emberekre, úgy reagált: a bankadóból származó terheket sem tudták a pénzintézetek áthárítani az emberekre.

Majd lesznek kísérletek az áthárításra – ismerte el Orbán Viktor -, de nem lehet onnan kezdeni egy gazdaság átépítését, hogy bele sem vágnak az intézkedésbe.

Közölte: szűkíteni fogják az áthárítás lehetőségét, konzultáltak a versenyhivatallal, számítanak a fogyasztóvédelemre. "Leeresztett kézzel, berezelve, eleve vereségre ítélve magunkat nem érdemes csatába menni" – fogalmazott.

Példátlanul nagy arányú adókat vetünk ki – hangsúlyozta. Mint mondta, amit a kormány most tesz, az az európai gazdaságpolitikában nem mindennapos esemény. Orbán Viktor leszögezte, a kormány ezt a vitát meg tudja majd nyerni a nemzetközi fórumokon, bár, mint mondta, ez nem lesz könnyű.

A kormányfő elismerte, hogy a válságadó bevezetése rossz üzenet a nemzetközi befektetőknek, mert – fogalmazott -, ki szeretne létrehozni befektetéseket egy országban, ahol váratlanul válságadót lehet a nyakukba tenni. Szerinte még ezzel a rossz üzenettel együtt is érdemes volt belevágni az intézkedésbe. Hangsúlyozta: a befektetőket meg kell nyugtatni, hogy ezt az adót három évre vezetik be; ez alatt a három év alatt az ország képes lesz a 4-6 százalékos gazdasági növekedésre, úgy, hogy közben meg fog felelni az unió általános pénzügyi elvárásainak.

A miniszterelnökök leszögezte: a kormány elvetette a magánnyugdíjpénztárak államosításának tervét. Senkit sem kényszerítenek arra, hogy elhagyja a magánnyugdíjrendszert, de felhívják annak kockázataira a figyelmet – jegyezte meg. Szerinte hiába vitték be az embereket erőszakkal a rendszerbe, erővel nem lehet kihozni őket, e helyett az emberek józan eszére kell apellálni.

A kormányfő azt mondta: a magyar nyugdíjasok mai helyzete nem teszi lehetővé, hogy a kötelező állami nyugdíjjárulékból akár egyetlen forintot is magán befektetéseknek utaljanak át. "Minden forintra szüksége van Magyarországnak ahhoz, hogy ki tudjuk fizetni a nyugdíjakat" – fogalmazott.
Most mindenki dönthet majd a saját pénzéről – közölte, hozzátéve: aki úgy dönt, hogy visszalép a magánból az állami rendszerbe, azt nem érheti veszteség; ezt garantálni fogja a kormány.

Arra az ellenzéki kritikára, hogy a kormány nem egyeztet a parlament elé kerülő javaslatokról, a miniszterelnök úgy válaszolt: a kormányon a kormányprogramot kell számon kérni, azt, amelyre választási program formájában a választók szavaztak; a legfontosabb egyeztetés a két választáson már megtörtént.

Megjegyezte: az irányról, a szándékról nem tudnak vitatkozni, de bizonyos részkérdésekről, időlebontásról igen.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy bár a kormány szerint vissza kell szereznie Magyarországnak a gazdasági önrendelkezését, ezt csak az Európai Unió kereten belül lehet megtenni.

"Magyarországnak az az érdeke, hogy belül legyen az Európai Unión", és az unió által kínált gazdasági lehetőségeket próbálja meg a legjobban kihasználni – fogalmazott.

A miniszterelnök szerint a kormány most arra tesz kísérletet, hogy letérjen az eddigi 20 év útjáról, amelyben mindig a megszorítás volt a megoldás a problémákra. Orbán Viktor azt kérte az ellenzéki frakciók képviselőitől: próbálják meg elképzelni, hogy lehet másként is, és ebben a kísérletben "szurkoljanak" a kormánynak.

Még a héten döntenek az új válságadókról

Az Orbán Viktor miniszterelnök által múlt szerdán beharangozott, és önálló képviselői indítványként beterjesztett elképzelés idén 161 milliárd forinttal javítaná a költségvetés helyzetét, a különadó a távközlési és az energetikai szektort, valamint a bolti kiskereskedelmi egységeket érinti három éven keresztül.

A távközlési szektortól 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikaitól évente 70 milliárdot, a bolti kiskereskedelmi egységektől 30 milliárd forintot várnak.

Az adóalanyoknak a 2010. évi adót 2010. december 20-ig kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük.

A törvény a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba és 2013 január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanyoknak a 2012. adóévre vonatkozó adó-megállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségeiket a 2012. december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteniük.

Az szja élénkíti a gazdaságot?

A kormány által bevezetni kívánt személyi jövedelemadó rendszer (szja) jövőre élénkíteni fogta a gazdaságot – mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a miniszterelnök felszólalása után hétfőn a parlamentben.

Hozzátette: az a személyi jövedelemadó rendszer (szja), ami 2011-ben 308 milliárd forintot hagy az adófizetőknél, az a megtakarítások növekedését fogja eredményezni.

Az szja-rendszer jövőre élénkíteni fogja a gazdaságot – jelentette ki.

Lázár János szerint más országokban ezt az adórendszert általában baloldali pártok szokták bevezetni, és azok megadóztatják a multinacionális cégeket.

A kormánypárti képviselő felszólalásában Mesterházy Attila felszólalására válaszul közölte: az idén két nagy társadalmi egyeztetés is volt – a tavaszi és az októberi választások – és az emberek ott pontosan megfogalmazták, hogy mit értenek közérdek alatt.

Közölte: az MSZP az elmúlt nyolc évben bebizonyította, hogy Magyarország legnagyobb lobbicége, valamint azt is, hogy az emberek nem számíthatnak rá, ellenben a bankok és a magán-nyugdíjbiztosítási menedzsmentek igen.

Lázár János közölte: a 2009. évi pénzügyi adatokról szóló zárszámadás "hamisságokkal van tele", az előző kormány több száz milliárd forintos hiányt hagyott maga után.

Hangsúlyozta azt is: ma a magyar államnál jobb helyen van a járulékfizetők pénze, mintha azt spekulánsokra bízzák.

MSZP: a gazdagok járnak jól

Véleménye szerint nem közérdek az, ha a kisebb keresetűeket sújtó adórendszert vezet be a kormány, még akkor sem, ha ezt családi adózásnak hívják.

Az MSZP frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra: 2008-ban a Fidesz még arról beszélt, hogy az energiaszektort terhelő különadó rossz üzenet a befektetőknek.

Közölte: az sem tűnik neki egyértelmű közérdeknek, hogy ha egy szektoron belül vannak kiváltságosak, akiknek kevesebbet kell fizetniük azért, mert "ideológiailag esetleg a tulajdonosai közelebb állnak" a kormányhoz.

Mesterházy Attila szerint az egykulcsos adó nem lehet igazságos, "hiszen az nem arányos, ha csak a gazdagok járnak jól egy adórendszer átalakításával".

Felhívta a figyelmet arra, hogy majdnem hárommillió állampolgárnak kötelező volt a magánnyugdíjpénztárba való belépés.

Az ellenzéki politikus feltette a kérdést: mi lesz azokkal a családokkal, ahol egészségügyi okai vannak annak, hogy nem tudnak gyereket vállalni?

Jobbik: vannak támogatható javaslatok

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője a miniszterelnök felszólalására válaszul hétfőn a parlamentben azt mondta: a kormányfő beszédében támogatható javaslatokat hallottak, de szerinte sok a bizonytalanság és a kérdőjel is.

Kiemelte: a PPP-programok leállításával egyetértenek, "az egy szélhámosság".
Hangsúlyozta azt is, az energiaszektor 70 milliárd forintos megterhelését fontos lépésnek tartja a Jobbik.

Vona Gábor szerint felmerülhet az, hogy a telekommunikációs szektor 61 milliárd forintos válságadóját a lakosságra terhelik.

Hozzátette: pártja azt javasolja, hogy a válságadóból az internetszolgáltatást vegye ki a kormány.
Kijelentette: a Jobbik konkrét biztosítékot akar látni arra, hogy a kereskedelmi szektor nem terheli rá a válságadót a beszállítókra. Mint mondta, pártja azt javasolja, hogy a kereskedelmi szektorban a profit kivitelére száz százalékos különadót vessen ki az állam.

Vona Gábor felhívta a figyelmet arra, a Jobbik már januárban azt javasolta, hogy az állam nyúljon hozzá a magán-nyugdíjpénztári szektorhoz, úgy, hogy államosítja azt.

A Jobbik politikusa szólt a kormányzati kommunikációról is, ami szerinte bizonytalanságot ébreszt az emberekben. @@

Harrach: fizessen az többet, akinek nagyobb a keresete

Harrach Péter úgy fogalmazott, hogy van olyan kultúra, ahol léteznek szent tehenek. Hozzátette, hogy Európában nem négylábú szent tehenek, hanem védett intézmények és védett személyek vannak. Szavai szerint ez a védettség viszont nem felel meg az igazságosság követelményeinek, mert az az arányosság szempontját igényelni.

A frakcióvezető a következményekkel szembeni egyfajta védettségnek nevezte, hogy elsősorban a szolgáltató és nem a termelő szektor adózik.

A családi adózásról azt mondta, hogy az első Orbán-kormány alatt létezett adókedvezmény, amely kiegészült az otthonteremtési támogatással. Szavai szerint ez a támogatási forma elősegítette a munkavállalási kedvet és a gyermekvállalási hajlandóságot is. Hozzátette, hogy emellett mindenkinek járt családi pótlék és a nehéz anyagi helyzetben lévők kiegészítő családi pótlékot is kaptak.

Harrach Péter azt mondta, hogy a Gyurcsány-kormány gyakorlatilag "egyszínűvé tette ezt a támogatási rendszert" egyedül a családi pótlékot őrizte meg, "ami segélyszerű juttatás". Szavai szerint a másik kettő eltörlésének súlyos társadalmi következményei lettek, egyrészt "a megélhetési gyermekvállalást segítette elő, másrészt a munka leértékelését".

Véleménye szerint a kormány az adóalap csökkentésével kívánja megváltoztatni ezt a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy nem családi adókedvezményről beszélt, mert az államnak nincs köze a gyermeknevelés költségeihez és ezért nem is adóztatja meg azt.

A kormányfő által bejelentett célok között vannak olyanok, amelyeket az LMP helyesnek és támogathatónak tart, a párt számára a tervezett eszközök jelentik a problémát – reagált a miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalására Schiffer András.

Az LMP frakcióvezetője viszontválaszában azt mondta, számukra a közérdek azt diktálná, hogy a kormány ilyen léptékű változásokat társadalmi és közigazgatási egyeztetések, illetve hatástanulmányok elkészítése után nyújtson be.

Példaként említette, hogy a telekommunikációs szektorra differenciálás nélkül kivetett válságadó, számos hazai, éves szinten ötvenmillió forint alatti árbevételű kis- és középvállalkozást tehet tönkre.

Közölte, hogy a kormányfő által vázolt diagnózisban egyetértenek, mert jelenleg a nagy multinacionális cégek a GDP több mint 46 százalékát állítják elő, miközben a társasági adóbefizetéseknek 38 százalékát produkálják. Megjegyezte, hogy ma a hazai szektor 25 százalékkal többet adózik, mint ez a vállalati szektor.

Schiffer András közölte, hogy évente 4.500 milliárd forint vándorol ki az országból tanácsadói díjak, polcpénzek és hasonlók miatt.

Kijelentette, hogy a válságadók viszont nem hozzák létre a versenysemlegességet ezekben a szektorokban és nem szabnak gátat az adózatlan jövedelmek kiáramlásának.
Helyesnek nevezte, hogy a PPP-programokat a kormány fel akarja számolni, de mint mondta, emlékei szerint ez a módszer az első Orbán-kormány alatt "honosodott meg".

A frakcióvezető azzal egyetértett, hogy hosszú távon fel akarják számolni a magán-nyugdíjpénztári rendszert, de azt mondta, hogy a módszer alkotmányossági aggályokat vet fel. A legnagyobb problémának ennek ellenére azt nevezte, hogy a kormány akcióterveiből kirajzolódó gazdaságpolitikai vízió azt mutatja, hogy radikális járulékcsökkentés nélkül hajtanak végre tetemes jövedelemátcsoportosítást, a szegényebbek kárára, a leggazdagabbak előnyére.

Kijelentette, hogy a válságadókat a kormányoldal azért kívánja bevezetni, hogy azt a "3-400 milliárdos lyukat betömködjék", amelyeket az adópolitikai lépéseikkel ütöttek. "Ez pénzbehajtás, nem reform, egyszerűen csak pénzbeszedés" – jelentette ki.

Leszögezte, hogy bizonyos piacokon meg kell törni a nagy cégek túlhatalmát. Szavai szerint ezt nem különadókkal, hanem erős piacszabályozással és közigazgatással lehet megtenni.
Hangsúlyozta: az akciótervek mellé egy hatékony antikorrupciós csomagot is készíteni kellene. @@

Előtakarékosság: a kormány támogatja

A kormány támogatja az előtakarékosságot – közölte Orbán Viktor hétfői napirend előtti felszólalásában a parlamentben.

A miniszterelnök elmondása szerint az előtakarékosságot a jelenlegi 8 év helyett 10 évig támogatják. A jövőben a közeli hozzátartozó is felhasználhatja majd a lakáscélú előmegtakarítást, az áthidaló kölcsönként adható hitelek arányát pedig 75 százalékra emelik – tette hozzá.

Az állami bürokrácia területén a költekezést legalább öt százalékkal lehet csökkenteni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben napirend előtt.

A kormányfő szerint ezzel több tízmilliárd forintnyi közpénzt takaríthatnak meg.
Bejelentette azt is, hogy a jövő év első napjától arányos adózást vezetnek be, kiszámíthatóvá és mindenki számára átlátható teszik az adózást. Szavai szerint aki tízszer többet keres, az tízszer annyit adózik majd; aki több emberről gondoskodik, mert több gyermeket nevel, az annyival kevesebb adót fizet.

A kormány bevezeti a Széchenyi-kártyát az agráriumban, és 2011 végére megteremti a fejlesztési ügyekben a papírmentes pályázás lehetőségét.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalásában bejelentette: bevezetik a Széchenyi-kártyát az agráriumban, lehetővé teszik a helyi termelői piac megnyitását, forgóeszköz-hitelt nyújtanak az agrárium számára.

Mint mondta, eltörlik az elvárt jövedelemhatárt, az önfoglalkoztató vállalkozások adózását egyszerűsítik, a vállalkozási piacot megtisztítják az egyszerűsített végelszámolás lehetőségének megteremtésével; a társasági adó év végi feltöltésére vonatkozó árbevételi szintet 50 millió forintról 100 millió forintra emelik, 20 százalékkal csökkentik a fejlesztéseknél a pályázatok elbírálásában részt vevő szervezetek számát, 10 százalékkal csökken a pályázati mellékletek száma.

Megkezdi a kormány a részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a nők esetében. Ha valaki nyolc óra helyett kétszer négy órában női munkaerőt alkalmaz, 27 helyett 20 százalék tb-járulékot fizet csak – jelentette be Orbán Viktor kormányfő hétfőn a parlamentben.

Emellett közölte azt is, megállapodást írnak alá a magyar kereskedelmi kamarával, amely a német típusú, "duális" szakképzési rendszer bevezetését indítja meg Magyarországon. @@

Az államnak kötelessége megvédeni a nyugdíjasokat és a nyugdíjak értékét, de ezt csak az állami nyugdíjpénztáron keresztül tudja megtenni a kormány – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben napirend előtt.

Kijelentette: az állami nyugdíj az egyetlen, ami garantálni képes mindenki számára az értékállóságot.

Csak az állam olyan erős, hogy átvészeljen egy gazdasági válságot – tette hozzá.

A jelentős profittal bírók jönnek most

Orbán Viktor szerint úgy tisztességes, igazságos, ésszerű, hogy a válság második szakászából azok vállaljanak többletterheket, akiket eddig az adófizetők megmentettek, azok viseljenek nagyobb részt a terhekből, akik jelentős profittal rendelkeznek.

A kormányfő hétfői parlamenti napirend előtti felszólalásában a válságadóról szólva leszögezte: az átmeneti időre szól, arányos, nem okoz működési terheket a szektornak, és nem veszélyezteti a munkahelyeket.

A távközlési és energiacégek, illetve a kereskedelmi láncokat sújtó adóról azt mondta, az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel. Azt mondta, négy nappal a választások második fordulója előtt, 2010. április 29-én a kormány olyan szerződést kötött energiacégekkel, amellyel az állam 170 milliárd forintról mondott le.

Közös holdingba a Volán-vállalatokat és a MÁV-ot is

Közös holdingba tömörítik a Volán-vállalatokat és a MÁV-ot, valamint kialakítják a BKV-val való együttműködés mindkét felet kielégítő módozatát – jelentette be Orbán Viktor kormányfő hétfőn a parlamentben.

Tárgyalni kell az önkormányzatokkal

A közeli napokban tárgyalásokat kezdeményez a kormány minden nagyobb önkormányzattal az általuk működtetett közszolgáltatások további sorsáról.

Ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be hétfőn, napirend előtt a parlamentben.