Tudomány
WWF: nem elég a Marcal „régi” állapotának visszaállítása
Nem az iszapkatasztrófa előtti állapot visszaállítására, hanem a természetes hidrológiai folyamatok és az ökológiai folyosó helyreállítására, valamint az élőhelyek újjáélesztésére kell törekedni a Marcal folyó rehabilitációjakor a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete szerint.
A zöldszervezet álláspontja szerint a Marcal és a Torna rehabilitációját az ökológiai szempontok figyelembevételével kell elvégezni, s a vörösiszap-katasztrófa előtti állapotnál természetesebb, gazdag élőhely kialakítása lenne kívánatos. A WWF közlése szerint erről már egyeztettek is a helyileg illetékes nemzeti parkok szakembereivel, és ők hasonló álláspontot képviselnek.
A környezetvédő szervezet szerint ehhez a Marcal medrének alsó, mesterséges, nagy és emiatt sekélyvizű szakaszát kanyargóssá kell tenni, hiszen ezáltal apró öblöcskék és a halak ívásához nélkülözhetetlen sekélyvizű partszakaszok alakulhatnának ki. A zöldek szerint ezek a lépések nemcsak évekkel rövidíthetik meg a folyó élővilágának helyreállását, de egyenesen nélkülözhetetlenek az egészséges folyó kialakításához, ráadásul az Európai Unió ide vonatkozó irányelve szerint 2015-re elvárt jó ökológiai állapot eléréséhez is szükségesek.
"Minél több és minél egészségesebb folyóval rendelkezünk, annál ellenállóbbak vagyunk az időjárással, a klímaváltozással szemben. Az egészséges folyók gazdasági szempontból is meghozzák gyümölcsüket: az árvízproblémák csökkennek, az ivóvíz minősége és mennyisége szintén javul" – idézi a közlemény Figeczky Gábort, a WWF megbízott igazgatóját, aki szerint az egészséges folyók a több lábon álló gazdálkodás elterjedését is segítik.
A zöldszervezet emlékeztet arra, hogy a dél-spanyolországi Donana Nemzeti Park közelében 1998-ban történt hasonló iszapkatasztrófa után nagyszabású rehabilitáció történt, amelynek során a két érintett folyó teljes vízgyűjtőjét az uniós Víz Keretirányelvnek megfelelően alakították át. Ennek eredményeképpen helyreállt a hegyvidék és a síkság közötti ökológiai kapcsolat, a síkságon pedig a madarak millióinak élőhelyet biztosító lápokat megfelelő minőségű és mennyiségű víz látja el a két folyóból. Javult ezenkívül a lakosság megélhetése is a fenntartható fejlődés és a mezőgazdaság lehetőségeinek bővítésével.
"A WWF Magyarország spanyol szakértőkkel konzultálva megvalósíthatónak tartja, hogy a donanai eset mintáján történjen a hazai folyók rehabilitációja a vörösiszap-katasztrófa után" – hangsúlyozta Figeczky Gábor a közlemény szerint.