Egyre súlyosabb probléma a szegénység Magyarországon

Ferge Zsuzsa kiemelte: a legveszélyeztetettebbek a munkanélküliek, az iskolázatlanok, a cigányok, az elzárt falvakban, a hanyatló régiókban és településeken élők, a sokgyermekes családok és a gyermeküket egyedül nevelők, valamint azok, akik súlyos betegségben szenvednek, vagy fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek.

Az elmúlt évek gazdasági válsága sokat rontott a helyzeten, csak nagyon kis lépések történtek, hogy enyhítsék a hatásait. A családi pótlék és a segélyek értéke a három évvel ezelőttinek felel meg, és a szegényeket a legalább 15 százalékos infláció is sújtja – mutatott rá a szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Programirodájának vezető szakértője.
Súlyosbítja a helyzetet az is – tette hozzá -, hogy minél több a szegény ember, annál nagyobb a társadalmi kirekesztettségük. Ráadásul már középosztálybelieket is fenyeget az elszegényedés veszélye, ha elveszítik az állásukat, s bedől a lakáshitelük – emelte ki.

Nemzetközi viszonylatban a jövedelemelosztás egyenlőtlenségeit tekintve Magyarország a középmezőnyben található. Több más szempontból azonban, például a lakásviszonyok, a gyermekek iskolai szegregációja, a kisebb falvak közlekedési nehézségei, a foglalkoztatás vagy azoknak a családoknak az aránya alapján, amelyekben egyáltalán nincs kereső, az uniós tagállamok között az utolsók között áll az ország, Bulgáriával, Romániával és a balti államokkal egy szinten – mondta a szociológus.

Október 17-ét az ENSZ Közgyűlése 1992-ben nyilvánította a szegénység elleni küzdelem világnapjának, Magyarországon 1996-tól emlékeznek meg róla. 2000-ben az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján a tagállamok elhatározták, hogy tizenöt év alatt felére csökkentik a napi egy dollárnál kevesebből élők legalább egymilliárdos tömegét.

Szeptemberben Spanyolország, Belgium és Magyarország – az EU előző, jelenlegi, valamint következő soros elnöke – közös nyilatkozatot írt alá Brüsszelben, azt szorgalmazva, hogy a gyermekszegénység leküzdéséért számszerűsített célokat határozzanak meg az európai uniós országok a következő tíz évre.