Chile: felszínre hozták az első bányászokat

Egyedülálló a mentési akció

Az emberiség történetében egyedülállónak nevezte szerdán a chilei bányában zajló mentési akciót az ország elnöke, Sebastian Pinera. "A mélyben rekedt bányászok esete – a februári földrengéshez hasonlóan – megmutatta, hogy ha Chile összefog, hatalmas dolgokat képes véghez vinni" – mondta az államfő, aki megjelent a San José-i bányánál a felszínre érkező bányászok fogadására.

Közben kitörő örömmel fogadták a rokonok és barátok a harmadik, a negyedik és az ötödik bányászt is, akiket sikeresen felhoztak a mélyből a speciális mentőkabinban. A negyedik szerencsés a mélyben rekedt vájárok között az egyetlen bolíviai állampolgár; az ötödik pedig a legfiatalabb, 19 éves, akinek éppen néhány héttel a tárnaomlás előtt született meg az első gyermeke.

Az akció a tervezett menetrendnél kissé gyorsabban halad. Eredetileg úgy számolták, hogy egy-egy bányász kimentése nagyjából egy-egy órát vesz majd igénybe, de az első négy bányászt három óra alatt sikerült felszínre hozni. Ebben az ütemben a mentőakciót akár 24 órán belül befejezhetik. A 622 méteres mélységben húzódó menedékhelyen még 28 bányász várja szabadulását.

Éjfél előtt kezdődött el a mentés

A "történelmi" mentési akció helyi idő szerint nem sokkal kedd éjfél előtt vette kezdetét. A 31 éves műszakvezető, Florencio Ávalos a mintegy 400 kilós és 4 méter hosszú, cső alakú mentőkapszulában minden különösebb viszontagság nélkül tette meg a felszínre vezető utat. A hatóságok őt szemelték ki arra, hogy elsőként hagyja el a menedékhelyet, ahol társaival együtt 69 napot töltött. Ávalos feladatul kapta azt, hogy az előzetes becslések szerint mintegy 1 órán keresztül tartó út során tájékoztassa a hatóságokat az emelkedés tapasztalatairól, ami kulcsfontosságú a többiek kiszabadítása szempontjából.

A második kijelölt bányászért, a 39 éves Mario Sepulveda Espina villanyszerelőért azonnal visszaindult az üres kapszula, és Ávalos után egy órával már ő is – minden nehézség nélkül a felszínen volt. Espina – miután megölelte feleségét – emlékül kődarabokat adott át az örömtől kacagó, ujjongó megmentőinek.

Az akció egyébként mintegy 2 órás késéssel kezdődött. Laurence Golborne bányaügyi miniszter a késést azzal magyarázta, hogy némi módosításokat kellett végrehajtani a mentőkapszula kommunikációs rendszerén, amely a felszínre emelkedő bányászokkal való kapcsolattartást biztosítja. Egyes források szerint a késedelmet növelte az is, hogy az "üresjáratot", azaz a mentőkabin ember nélküli leeresztését, illetve felhozatalát meg kellett ismételni. Annak beszálló ajtaján ugyanis kisebb károk keletkeztek. A források szerint a kabin az akna falába ütközött azon a részen, ahol a furat nem volt acélcsövekkel kibélelve. A mentési munkálatokat vezető Andres Sougarret főmérnök annyit közölt, hogy a mintegy 4 méter hosszú, cső alakú kapszula ajtaja behorpadt, és ki kellett kalapálni azt.

Az ember nélküli tesztutat követően szerint szerda hajnalban leérkezett a mélybe a mentőcsoport egyik tagja azzal a céllal, hogy segítse a 33 bányász felszínre hozatalát .

A 33 bányász a felszínről érkezett társat hatalmas üdvrivalgással fogadta. A férfi, Manuel González a Codelco állami bányaipari vállalat mentési szakértője, aki a mentőkapszulában már zökkenőmentesen ékezett le. Gonzálezt követően a haditengerészet egyik orvosa indult a mentőkapszulával a bányászok menedékhelyére, és leérkezése után azonnal megkezdődött a bányászok felszínre hozatala.

A felszínen a bányászok fogadására a családtagok és a barátok, valamint az újságírók hada mellett megjelent Sebastián Pinera chilei, továbbá Evo Morales bolíviai elnök is. A bányászok villámgyors orvosi vizsgálaton esnek át, majd rövid időre találkozhatnak szeretteikkel. Ezt követően helikopterrel kórházi kivizsgálásra szállítják őket.

A Chile északi részén lévő Atacama-sivatag réz- és aranybányájában augusztus 5-én történt omlás. A katasztrófa következtében 33 bányász – 32 chilei és 1 bolíviai – rekedt a 622 méteres mélységben.