Külföld
USAID: a nehéz körülmények ellenére folytatják az újjáépítést Baglán tartományban
Jelentősen romlott a biztonsági helyzet az utóbbi egy évben néhány körzetben az afganisztáni Baglán tartományban, ahol a magyar tartományi újjáépítési csoport (PRT) működik - mondta az MTI-nek hétfőn Alyson McFarland, az USAID amerikai segélyszervezet képviselője, hozzátéve, hogy a tartomány többi részén szabadon tud dolgozni.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) Baglán tartományban szolgálatot teljesítő tisztviselője Budapesten kötetlen beszélgetésen számolt be tapasztalatairól újságíróknak.
A több fejlesztési, köztük az egyik legnagyobb, 143 millió dolláros, hároméves útépítési programot felügyelő USAID tisztviselője elmondta: a helyzet rosszabbodása egyértelmű, a biztonsági kockázat miatt ma már több olyan térségbe nem utazhat el, amelyek történelmi okokból hosszú idő óta konfliktusok helyszínei, ám ahová egy éve még eljutott.
Alyson McFarland – aki 2009 májusában kezdte meg kétéves afganisztáni küldetését – Baglán tartományban a magyar PRT-nél dolgozik. Kifejtette, hogy a külföldi országokba irányuló amerikai fejlesztési segélyeket koordináló USAID helyi programigazgatójaként szorosan együttműködik a magyarokkal.
A tisztviselő elmondta: a biztonsági szempontból veszélyes régiókban az utóbbi időben nagyon nehéz hosszú távú fejlesztési programokkal foglalkozni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a feszültségek nem terjedtek ki, nagyjából ugyanazokon a területeken éleződött ki konfliktus, amelyek már kiérkezése előtt is hagyományosan problémásnak számítottak.
A független szövetségi ügynökségként működő, de az amerikai külügyminiszter útmutatása alapján eljáró USAID az útépítésen kívül országosan több egészségügyi és oktatási programot irányít Afganisztánban, például gyógyszerekkel lát el kórházakat és tankönyveket nyomtat.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a USAID képviselőjeként milyen a kapcsolata a helyiekkel, elmondta: szinte napi szinten érintkezik afgánokkal, akik üdvözlik a fejlesztéseket, hiszen tudják, ezek a nemzetközi programok őket szolgálják.
Hangsúlyozta, a USAID-nak nem az a célja, hogy a nyugati értékeket az afgán társadalomra kényszerítse, inkább azt tekinti feladatának, hogy szélesítsék az afgán társadalom lehetőségeit. Egyebek között a nők foglalkoztatási lehetőségeinek bővítésében igyekeznek segíteni. Tapasztalata szerint az afgánok nyitottak a párbeszédre és érdeklődők, tanulni akarnak, meg akarják ismerni a külvilágot.
A tisztviselő úgy látja, térségenként változó, hogy a helyi lakosság miképpen viszonyul a lázadó tálibokhoz. Megjegyezte, hogy a civil afgánoknak is vannak az otthonaikban fegyvereik, és előfordult, hogy egy tálib beavatkozási kísérletet a helyi lakosság hárított el a feszültség fellángolásának elkerülésére. Meglátása szerint Baglán tartományban nem helyi eredetű a felkelés, hanem kívülről igyekeznek a szövetségesek elleni hangulatot szítani.
Arra is kitért, hogy folyamatban van a fegyvert letevő tálibok visszailleszkedését célzó program, már több felkelő visszatért falujába. Elmondta azonban, lehet, hogy vannak olyanok, akik visszatérésük után egy idővel ismét a tálib erők oldalára állnak, némelyek számára a felkelésben való részvétel ugyanis állást jelent.
Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára két hete budapesti előadásában arról beszélt: át kell tekinteni az afganisztáni szerepvállalást a PRT tekintetében; a helyzet annyira megváltozott a Közép-Ázsiai országban, hogy a magyar katonák – amelyek nem harcoló alakulatként vannak jelen az északi tartományban, hanem az újjáépítésben vesznek részt – már nincsenek biztonságban.