Gazdaság / HR
„Nem tehettük át a pénzt a bal zsebünkből a jobba”
Elvették a sminkkészletet Orbán Viktortól - lényegében így foglalható össze az Európai Bizottság döntése, miszerint csak szigorú feltételek mellett veszik figyelembe a nyugdíjreform költségeit a büdzsé hiányának megállapításánál.
Lényegében elvette Orbán Viktortól a sminkkészletét az Európai Bizottság. Az unió döntéshozó szerve ugyanis nem engedélyezi Magyarországnak a nyugdíjreform költségeinek leírását a költségvetési hiányból. Azaz könnyen előfordulhat, hogy Orbánék – ígéretük ellenére – emiatt nem lesznek képesek tartani a kitűzött három százalékos hiánycélt.
Nem lehet úgy leírni az összeget, ahogy mi akartuk
Az unióhoz intézett kéréssel Magyarország egyébként nem volt egyedül. Nyolc másik, zömében kelet-európai országgal együtt fordult még nyáron az EU-hoz azzal, hogy levonható-e a költségvetési hiányból a magánnyugdíjpénztárak létrehozása és működtetése miatti bevételkiesés.
Az Európai Bizottság a héten döntött az ügyről. Méghozzá nem éppen számunkra legkedvezőbb módon. Az EB azt mondta ki, hogy a nyugdíjreformmal élő országoknak nem kell feltétlenül a három százalékos plafonnak megfelelniük a költségvetési hiány tekintetében. A hiányszámból azonban nem vonhatják le a nyugdíjreform költségeit, mindössze annyit sikerült elérni, hogy szigorú feltételek mellett, legfeljebb öt éven át – beszámítani valamennyit a reformok által keletkezett "károkból".
Ez a "kár" – vagyis hívjuk inkább a magánnyugdíj-pénztári rendszer fenntartására fordított állami kiadások összességének – Magyarországon nagyjából 370 milliárd forintra rúg. Ez egyébként a GDP másfél százalékának felel meg.
"Nem tragédia"
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nem történt targédia az Európai Bizottság döntésével. A szakember a HírExtrának hangsúlyozta, hogy az igazi tét mindössze annyi volt, hogy a nyugdíjreform kiadásainak beszámításával jobban nézhetett volna ki a költségvetési hiány.
"Reálisan gondolkodva nem jelentene ez nekünk túlságosan sokat. Ez lényegében csak egy könyveléstechnikai tétel, mely bizonyos uniós eljárások elinindításánál, vagy el nem indításánál – a Túlzott Deficit Eljárásól beszélek elsősorban – számít.
Meglesz a három százalék?
Hogy akkor miért bukott rá mégis az Orbán-kormány erre a kozmetikázási lehetőségre? "Két dolog miatt. Egyrészt jobban nézhetett volna ki a költségvetés, a másik pedig az, hogy esetleg – mondom ezt úgy, hogy nem tudom, nem tudhatom, mi történik a magyar politikusi döntéshozók fejében – úgy gondolhatták, hogy ez elkölthető pénz" – velte portálunknak Duronelly. "Tragédia azonban nem történt. Csak annyi, hogy nem sikerült áttenni a bal zsebünkből a jobba a pénzt."