Külföld
Nógrádi: „A kínai kapcsolatokat veszélyeztetni bűn”
Magyarország mintegy 3,2 milliárd forintot költ arra, hogy részt vegyen a anghaji Világkiállításon. Nógrádi György szerint kutyakötelességünk kihasználni a jó kínai-magyar viszonyt.
A részvétel a fontos?
A Magyar Hírlap értesülései szerint a Sanghaji Világkiállításon való magyar részvételről már a napokban elkészül a Kormányzati Ellenőrési Hivatal jelentése. A vizsgálatot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kezdeményezte. A kivitelezés 2,5 milliárd forintba került, tehát 700 millió forint más, szakértői és tanácsadói munkára ment el.
A korábbi kormány a fontosnak tartotta a világkiállításon való részvételt. Reménykedtek benne, hogy az expo segíthet kínai befeketetőket Magyarországra csalni, csakúgy mint a turizmust felélénkíteni. Nem biztos viszont, hogy egy pavilon szükséges ehhez.
„A kínaiak mindig is különleges kapcsolatot éreztek irántunk, ez már a szociaizmusban is így volt. Ennek egyik oka, hogy a kínaiak abból indulnak ki – persze itt mindig bele lehet menni, igazuk van-e vagy sem – hogy a magyarok Kínából származnak. Az 1968-as gazdasági mechanizmust is különös érdeklődéssel figyelték tekintettel arra, abból mit vehet át Kína” – nyilatkozta lapunknak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
Kéz a kézben
„Az elmúlt években drasztikusan nőtt a magyar-kínai külkereskedelem és végre a magyar export is drasztikusan növekedett Kína felé. A korábbi elképesztő kínai exportfölény Magyarországgal szemben csökkent. A kínai kereskedelem térségi központja számára hazánkat képzelik el, ezt pedig ki kell használnunk. Magyarország számára óriási lehetőség a kínai piac. A lényeg, hogy Kína egyes tartományaira kell árucikkekkel koncentrálni, nem Kína egészére.” – kommentálta a HírExtrának Nógrádi.
„Pozitívan állnak hozzánk és ezzel élnünk kell. Teljesen nyilvánvaló, hogy az új Fidesz-kormány kiemelt szerepet fog szánni a kínai piacnak, ennek megfelelően fog Kínához viszonyulni. Jelenleg a pekingi nagykövetség a legnagyobb nagykövetségünk az Európai Unión kívül. Nagyobb mint a moszkvai vagy washingtoni. Sorra nyitjuk a konzulátusokat Kína olyan területein ahol akár húsz millióan is élnek. Óriási az érdeklődés Magyarország felé és ezt nekünk kutyakötelességünk kihasználni” – erősítette meg a biztonságpolitikai szakértő.
Sokszínű kapcsolat
Nógrádi György szerint a gazdasági kapcsolatok mellett egyre fontosabb szerepet játszanak a társadalmiak is: „Egyre több magyar tanul kínaiul. Ma már a kínai konzulátusokon dolgozó emberek döntő része beszéli a nyelvet. Egyre több magyar jár kínai egyetemre.”
Ahhoz azonban, hogy minél gyümölcsözőbb lehessen a kínai-magyar együttműködés még sokat kell alakulnunk.
„A kínai piacon ma mindenki ott van aki számít. Kína 2-3 éven belül felhagy a „gagyi” termékek exportjával, ezt a termékcsoportot átveszi Brazília, Nigéria, Vietnám és más országok. Fel kell készülnünk technológiai és tudományos együttműködésre Kínával, amiben még el vagyunk maradva” – emlékeztetett Nógrádi György.