A pókoknál számít a méret

A hídépítés a fákon és az erdők, mezők egyéb növényzetén élő pókok közlekedési módja. A művelet során a pók elhajít egy selyemszálat a széllel, így a pókselyem átkerül a levegőn keresztül egy szomszédos növényre. A rovar ezután feszesre húzza a szálat, és fel-le mászik rajta olyan új helyet keresve, ahol egy hajlandóságot mutató nőstényt vagy ízletes zsákmányt találhat.

Guadalupe Corcobado, a spanyol országos kutatási tanács doktori hallgatója tanulmányában megállapította, hogy a hídépítés a pókok legkisebb hímjeinek sokkal könnyebben megy, mint kissé nagyobb társaiknak. A BMC Evolutionary Biology című, nyílt hozzáférésű tudományos portálon (www.biomedcentral.com) kedden közzétett tanulmány szerint a hatékonyabb hídverés, és az emiatti több nősténnyel való párzás lehetett az evolúciós hajtóerő a hím pókok kisebb mérete felé.

Corcobado és kutatótársai 13 különböző pókfaj 204 egyedét vizsgálták. A pókok "feladata" az volt, hogy a felállított állványról az attól 30 centiméterre lévő növényig hidat verjenek. A mutatvány a 150 milligrammnál nagyobb tömegű pókok szinte mindegyike számára kivitelezhetetlen volt. A tanulmányozott pókok között akár 1 gramm súlyúak is voltak.

Corcobado hangsúlyozta, hogy elméletük nem mond ellent a korábbi hipotézisnek, amely a jelentős méretbeli különbséget a nőstény pókok termékenységével magyarázta. Darwin óta keresték a tudósok a magyarázatot a hím pókok nagy testméretével szemben működő szelekciós nyomás hátterére, márpedig a hídépítés kényszere éppen ilyennek látszik – mondta el a kutató az EurekAlert tudományos portálnak (www.eurekalert.org/pub_releases/).